Bejegyzés

Bódi Zsolt Eger 12. számú választókerületének, azaz Felnémetnek az önkormányzati képviselője. Közéleti tevékenysége mellett vállalkozóként dolgozik az építőiparban. Számára Felnémet közösségének ügye az első. Lapunknak elmondta, számos fejlesztésre lenne szükség körzetében is, ám hangsúlyozta, mindennek a mozgatója a pénz, és jelenleg igen jelentős teher van az országon és az önkormányzatokon is.

Hogyan foglalható össze szakmai múltja és jelene?

Tősgyökeres egri vagyok, az általános és a középiskolát is itt végeztem. Majd a budapesti Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskolában szereztem még egy másik szakmát. Ezt követően 10 évig dolgoztam karbantartástervezőként a Philip Morris Egri Dohánygyár Kft.-nél. Ezalatt levelezőn kezdtem el főiskolai tanulmányaimat, négy év elvégzése után, objektív okokból nem diplomáztam le. 2006 óta élek Felnémet városrészben családommal. Három lány gyermekem van: egy egyetemista és két középiskolás. Párom pedagógusként iskolatitkár a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban. Cégvezetője vagyok a 2004 óta működő vállalkozásomnak, ahol építőipari generálkivitelezéssel és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozunk.

Miként lett a 12. választókörzet képviselője?

Többen bátorítottak arra, hogy induljak a kerület képviselőjeként. Magam is meg voltam győződve arról, hogy ebben a minőségben még többet tudnék tenni a közösségemért. Igen szomorú, hogy szinte egyből a járvány okozta helyzetben kellett elkezdeni a munkát. Mindennek a mozgatója a pénz, és jelenleg elég nagy teher van az országon és az önkormányzatokon is. Mégis úgy gondolom, hogy amit lehet, azt meg kell tennünk. Mindenkit a tettei minősítenek, nem pedig a választást megelőző ígéretek. Az, aki csak beszél arról, hogy mit szeretne tenni, de soha nem cselekszik ennek jegyében, azzal csak azt sugallja, hogy milyen szeretne lenni.

1961-ben csatolták Felnémetet Egerhez. Milyen sajátosságokkal bír ma a városrész?

Mi, felnémetiek azt szoktuk mondani, hogy Egert csatolták Felnémethez, de valóban abban az évben lett a település Eger része. Egyértelmű, hogy Felnémeten jelentős mennyiségű beruházásra és fejlesztésre van szükség. Speciális körzet, hiszen idetartozik a Bervai Lakótelep, az Almár, a felnémeti falu, valamint a pásztorvölgyi fiatal kertvárosi negyed is. Az itt élő közösségeknek más és más igényeik vannak arra, hogy a mindennapi komfortérzetük meglegyen. Ebből adódóan meglehetősen összetett feladat mindezeknek az ellátása. Idetartozik többek között az utak, parkok, járdák karbantartása, vagy éppen a csapadékvíz-elvezetés megoldása.

Milyen fejlesztések történtek a 12. választókerületben az elmúlt években?

A Bervai Lakótelepen néhány éve megtörtént egy pihenő- és egy fitnesspark kialakítása. Emellett az egykori modellező pályán egy futballpályát alakítottak ki. Igen régi adósságát rendezte a város azzal, hogy rekonstruálták a csapadékvíz miatt tönkrement Alvégi utat. Ennek köszönhetően jelentősen javultak a közlekedési viszonyok. Az elmúlt évtizedben a Tárkányi úton a régi TSZ-irodából alakítottak ki szociális bérlakásokat, amelyeknek a lakói sajnos igen sok problémát okoztak a környezetüknek. Ezt a bérlakásegyüttest 2018-ban lebontották és új, négylakásos szociális bérlakások épültek, amelyekbe be is költöztek az új lakók.

Milyen eredményeket értek el Felnémeten a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban?

Az elmúlt időszakban végeztük el, felnémeti vállalkozók segítségével, az almári szeméttároló megtisztítását, amely azért volt indokolt, mert a területen lévő tároló felső része nem volt körbezárva. Ennek következményeként nagy arányban helyeztek el itt hulladékot olyanok, akik területileg erre nem voltak jogosultak. Az önkormányzati Közterület-felügyelettel sikerült megegyeznünk, amelynek értelmében a kamerát célzottan az érintett területre fordították. Reméljük, hogy ennek eredményeként a továbbiakban nem lesz illegális hulladékelhelyezés.

Milyen fejlesztések szükségesek a 12. választókerületben?

A Bervai Lakótelepen nagy igény lenne zebra kialakítására a két buszmegálló között. Ennek megvalósulását ugyanakkor nehezíti, hogy ez országos közút. A pásztorvölgyi és a régi felnémeti részen indokolt lenne az utak és a járdák javítása. A Bervai Lakótelep melletti újépítésű családi házsor Vadrózsa utcai részének nincs szilárd burkolata, amelyet feltétlenül szükséges volna leaszfaltozni. Ugyancsak fejlesztést igényel a Béke lakónegyed, ahol többségében roma származásúak élnek. Ebben a lakókörzetben szintén megoldandó városi feladat az illegális hulladék megfelelő kezelésének módja. Ugyanakkor mindig hangsúlyozom, hogy összehangoltan kell ezeket a problémákat megoldani. Ha egy területet csak kitakarítanunk, de nem oldjuk meg annak a védelmét, például egy kamerarendszer kiépítésével, akkor egy hónap múlva ismét kezdhetjük újra a tisztítást. Az önkormányzat felé többször jeleztem ezt az igényt, hiszen ezzel fülön tudjuk csípni azokat, akik illegálisan helyeznek el hulladékot.

Miként írható le Felnémet közössége?

Úgy szoktuk jellemezni, hogy olyan, mint egy „falu a városban”, hiszen nagyjából mindenki ismerős, és köszönnek egymásnak az itt élők. Igen összetartó Felnémet közössége, több civilszervezet is működik ebben a városrészben. A Felnémetért Lokálpatrióta Egyesületben – amelyet 2013-ban hoztunk létre – például rendszeresen szervezünk különböző civil rendezvényeket és megemlékezéseket. Ezek közül igen jelentős a Felnémeti Disznótor és Pálinkamustra, a Felnémeti Gyermeknap és Majális, a Dósa Tibor Felnémeti Gasztronómiai Fesztivál, valamint a Felnémeti Szüreti Napok, amelyek szervezésében is részt szoktunk venni a Felnémet Kultúráért Alapítvánnyal együttműködve. Jelentős rendezvényünk még a Felnémeti Szilveszteri Bál, amelynek különlegessége, hogy egész családok vehetnek rajta részt. Ennek az eseménynek a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium ad otthont, ahol mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek megtalálják a számukra megfelelő programot egy jó közösségben. Említésre méltó még a Felnémeti Fertálymesteri testület közösségért végzett munkája is.

Hol helyezi el magát a közgyűlésben?

A két fél közötti folyamatos csatározás gyakran a tényleges munkától veszi el az időt. Én általában akkor szólalok fel a közgyűlésben, ha Felnémet érdekeit kell képviselnem. Azért lettem képviselő és vagyok a közgyűlés tagja, hogy ezért a körzetért még többet tegyek. Jobboldali beállítottságú vagyok, de egyik politikai pártnak sem vagyok a tagja. Ismertem az előző városvezetést is, akikkel mint civilszervezet vezetője együtt tudtam dolgozni. Az önkormányzati választásokkor ugyan értettem, hogy a Felnémeten induló képviselőjelöltek közül sokan szerettek volna tenni ezért a körzetért, ám kíváncsi lettem volna arra, hogy ők addig hol voltak és mit tettek a városrészért. Ennél már csak az a nagyobb kérdés, hogy vajon most hol vannak?? Vallom, hogy tervezni kell. A kampányomban is így fogalmaztam, és nem úgy, hogy mit ígérek és vállalok. Tekintve, hogy nem az én kezemben van a „kincstár kulcsa”, nem tudok megígérni semmit. Aki csak ígér és feltétel nélküli vállalásokat tesz, felelőtlenséget követ el.

 

NÉVJEGY

BÓDI ZSOLT (Eger, 12. választókerület)
SZERVEZET: Fidesz-KDNP frakció

TISZTSÉGEK:

  • Pásztorvölgyi Iskoláért Alapítvány elnöke
  • Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület elnöke
  • Eger és Vidéke Ipartestület alelnöke
  • Felnémet-városrész kiérdemesült Fertálymestere

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1971. 11. 26.

E-mail: bodi.zsolt@ph.eger.hu
Telefon: +36 70 632 3535

FOGADÓÓRA: előzetesen egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Minczér Gábor Eger általános alpolgármestere, okleveles történelem szakos tanár, az Egységben a Városért Egyesület tagjaként Eger 11. számú választókerületének képviselője, valamint az egri Jobbik tagja.

Minczér Gábor, Eger általános alpolgármestere számára szülővárosa az első

Hogyan indult a pályája?

Egrinek születtem, a családom generációk óta egri kötődésű. Az Eszterházy Károly Főiskolán történelem szakon szereztem tanári diplomát. 2004-ben kiköltöztem az Egyesült Királyságba, ahol 10 évet töltöttem, és ezalatt szereztem egyetemi diplomát molekuláris biológia és biokémia szakon. Kint az építőiparban dolgoztam, hideg-meleg burkolással, valamint faipari munkával foglalkoztam. Adószámmal rendelkező magánszemélyként néha még ma is vállalok kertépítést, térkövezést.

Mikor kezdett el közélettel foglalkozni?

A rendszerváltás folyamata engem is beszippantott, noha nem voltam egy elsővonalbeli politikus, 2003-ban beléptem a főiskolásokat, egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösségbe (Jobbik), amely év végén alakult párttá. A 2010-es kormányváltás után, külföldről is világosan láttam, hogy nem egészen az valósult meg, amit a Fidesz ígért. A Jobbik már ekkortájt kiemelten foglalkozott azzal, hogy nem valósult meg az elszámoltatás, vagy éppen az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala. Valamint a társadalmat foglalkoztató, mondhatni kényes kérdésekkel egyedül a Jobbik kívánt először érdemben foglalkozni.

Mikor jött vissza Magyarországra?

2014-ben Sneider Tamás alelnök úr hívására jöttem haza, és alelnöki titkárként az Országgyűlés Hivatalánál helyezkedtem el. Elsősorban titkári feladatokkal, törvényjavaslatok, módosítók megalkotásával foglalkoztam. 2018-2019 folyamán mint egri Jobbik-tagot kért fel Mirkóczki Ádám az ellenzéki összefogásban való részvételre, valamint arra, hogy induljak a 11. választókkerület képviselőjeként. A választást megnyertük, és én magam egyéniben is bejutottam a közgyűlésbe, ahol a polgármester úr felkért, hogy vállaljam az általános helyettes alpolgármesteri pozíciót, amelyet örömmel elfogadtam.

Mirkóczki Ádám tavaly júniusban kilépett a Jobbikból, hogy teljes egészében Eger érdekeiért dolgozzon. Képviselőtársai nem követték példáját. Hogyan fér meg egymással a helyi érdekű munka és az országos párttagság?

A polgármester úr minden képviselőre rábízta azt, hogy mennyire szeretne elszakadni a saját pártjától. Ő kilépett, hogy ezzel is elejét vegye az esetleges párttagsággal járó külső nyomásnak és döntéshozatali kényszernek. Városvezetőként ez így is van rendjén. Ahogy a többi képviselőtársam, magam sem léptem ki a saját pártomból, ám elsősorban Eger városával foglalkozom, és nem folyok bele az országos politikába. Ezzel együtt tartom a kapcsolatot az Egri Jobbik szervezetével, hiszen nem szeretném magamat teljesen elzárni attól, hogy részt vegyek az ellenzéki összefogásban és a 2022-es országgyűlési választásokra való készülésben. A városvezetés egészéről összességében elmondható, hogy teljes egészében félretettük az országos pártpolitikát, de természetesen figyeljük az országos eseményeket, viszont elsősorban Egerre szeretnénk koncentrálni.

Csaknem 1,3 milliárdot kell visszafizetnie Egernek azokból a fejlesztési kölcsönökből, amit a korábbi városvezetés vett fel. Hogyan duzzadt ekkorára a város hitelállománya?

Ez abból adódik, hogy ahogy más városvezetés, Eger önkormányzata is évről évre vett fel fejlesztési hiteleket, amelyek 430 és 530 millió forint között mozogtak minden esztendőben. Van egy költségvetése a városnak, és azzal számolnia kell minden évben, hogy ez az összeg nem biztos, hogy fedezi a tervezett fejlesztéseket. A korábbi városvezetés összesen 2,5 milliárd forint banki hitelt vett fel a kormány jóváhagyásával 2014 és 2019 között. Ebből még van 1,3 milliárd forint, amelyet nem fizetett vissza a város. Ezek folyó hitelek, azaz minden évben fizetjük a kamattal terhelt törlesztőrészleteket, és tudomásom szerint 2024-ig köteles a város visszafizetni a 2014-ben felvett hitel összegét.

Minczér Gábor és Farkas Attila alpolgármesteri egyeztetése a városháza titkárságán

Milyen volt Eger költségvetése 2020-ban?

Tavaly körülbelül 43 milliárd forint volt, amelyből mindössze hozzávetőlegesen 16 milliárd forint az, amely a város működtetéséhez szükséges. Ez az összeg áll rendelkezésre a kötelező és önként vállalt feladatok szigorúan előre meghatározott terv szerinti ellátására. A fennmaradó összeg kizárólagosan projektek megvalósítására költhető, amolyan címkézett pénz. Utóbbi kategóriába esik a vár, vagy éppen a Sas út fejlesztése. Idén egymilliárd forinttal biztosan kevesebből kell gazdálkodnunk, mint tavaly vagy 2019-ben.

Milyen egyéb hitel, vagy hitelek felvételével próbálkozott a város?

Igényeltünk egy rendelkezésre tartott folyószámlahitelt legfeljebb 1 milliárd forintig. Amennyiben mi ebből felveszünk, azt minden év végéig vissza kell töltenünk. Noha 2020-ban a bizonytalan gazdasági helyzet miatt igényeltük, hogy elkerüljük az esetleges likviditási problémát, például, ha nem tudunk fizetést adni a csaknem 1300 alkalmazottunknak. Összességében egy fillért sem vettünk fel az összegből. Az általunk igényelt fejlesztési hitelt nem kaptuk meg, pedig egy olyan konstrukciót sikerült kidolgoznunk, amely nem lett volna ingatlanfedezethez kötve. A korábbi (Fidesz) városvezetésnek a fejlesztési hitelfelvétel mögé mindig ingatlanfedezetet kellett adnia. Ebből adódóan jelenleg is számtalan önkormányzati tulajdonú ingatlant jelzálog terhel.

Hány önkormányzati tulajdonban álló ingatlant terhel jelzálog az előző városvezetéshez köthető hitelfelvételi módozat miatt?

Meglehetősen sokat. Csak a nagy értékű ingatlanjaink közül ilyen például a volt Mezőgazdasági Szakközépiskola épülete, a volt Ifjúsági Ház épülete vagy az Eger Termál- és   Strandfürdő. 2019 végén szembesültünk a ránk hagyott hitelállománnyal, valamint azzal, hogy gyakorlatilag romokat örököltünk.

Hogyan jellemezné Eger 11. választókörzetét?

A körzetem meglehetősen sokszínű: az emeletes házas panelövezet mellett kertvárosi rész is tartozik hozzá. Példaként említeném a Ráchegyet, melynek közlekedése sajnos igen problémás. Választási vállalásom volt egy összekötő, egyben mentesítő út megépítése, mely esetében jelenleg az engedélyeztetési folyamatnál járunk, és ha minden igaz, ez az út idén megépül. Ugyancsak célom a Szalapart utca teljes burkolatfelújítása, a körzeti játszóterek rendbetétele, valamint azok korszerűsítése. Több játszótér esetében indokolt, hogy új eszközparkkal gazdagodjon. Természetesen a továbbiakban is kiemelten szeretnék odafigyelni körzetem fejlesztésére, tisztaságára és rendezettségére, valamint a járdák és utak rendbetételére.

 

NÉVJEGY

MINCZÉR GÁBOR (Eger, 11. választókerület)
SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK: Eger általános helyettes alpolgármesteree

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Budapest, 1975. 02. 16.

E-mail: minczer.gabor@ph.eger.hu
Telefon: +36 20 226 8017

FOGADÓÓRA: előzetesen egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Mirkóczki Zita okleveles magyar- és történelem szakos tanár, az Egységben a Városért Egyesület tagjaként Eger 10. számú választókerületének képviselője, valamint az egri MSZP elnöke. A 26 évvel ezelőtt létrehozott és máig működő Pódium Tánc- és Balettiskola igazgatója és művészeti vezetője, akit kiemelkedő szakmai munkájáért Nívódíjjal jutalmazott a Táncpedagógusok Országos Szövetsége. Mirkóczki Zita közéleti tevékenységének egyik lényeges elemét képezi az egri kulturális élet autonómiájának előmozdítása.

Bölcsészkar és táncművészet. Miként indult a pályája?

Egerben születtem, és azóta is itt élek a családommal. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán (ma egyetem) végeztem magyar-történelem szakon. Főiskolai éveimben alakult ki érdeklődésem a táncművészet iránt, ez idő tájt színvonalas képzéseken vehettem részt és kiváló mesterektől tanulhattam. A főiskolán negyedéves hallgató voltam, amikor 1994-ben Barta Dóra Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész koreográfus táncművésszel megalapítottuk az egri Pódium Tánc- és Balettiskolát. Az intézmény létrejötte ellenére akkoriban nem gondoltam, hogy a tánc ekkora hangsúlyt kap majd az életemben, hiszen alapvetően pedagógusnak készültem: különösen a történelemoktatás vonzott. A balettiskola hiánypótló szerepe és máig tartó sikere azonban igazolta az ebbe fektetett energiát. Időközben oklevelet szereztem moderntánc-pedagógusként. Emellett már a pályám kezdetétől fogva aktívan részt veszek a város kulturális rendezvényeinek szervezésében és a színház életében.

Mitől vált ennyire sikeressé a Pódium Tánc- és Balettiskola?

A Kepes Központ egy kis termében indultunk, majd később kibéreltünk mellé egy másik termet is, és tartozott hozzá egy apró öltöző is. Dórával a kezdetektől fogva kiválóan együtt tudtunk működni. Elhivatottságunknak, lendületünknek köszönhetően lépésről lépésre fejlődött az iskola, és igen hamar jöttek a sikerek. 1997-ben már több országos versenyen értünk el első helyet. Eleinte elég vegyes korosztály jött hozzánk táncot tanulni, majd az évek alatt fokozatosan kialakítottunk egy struktúrát, amelyben egy egymásra épülő tananyagként oktattuk a táncot a különböző korosztályoknak 5-től 18 éves korig. Számos fiatal került ki innen, akik jelentős karriert futottak be koreográfusként, táncosként vagy pedagógusként.

Említene néhány példát azok közül, akik a balettiskolában tanultak, és hivatásukká vált a tánc, vagy annak oktatása?

Rubi Anna szabadúszó táncművész nemrégiben kapott Nívódíjat pedagógusként, de ide járt Bocsi Petra is, aki már a Szegedi Kortárs Balettnél táncol. Tóth Rebeka, aki jelenleg a kolléganőm és egyben a budapesti PR-Evolution Dance Company-nél táncművész. Emellett több növendékünk került be a Magyar Táncművészeti Egyetemre, és sokan alapítottak saját tánciskolát azok közül, akik itt tanultak. Máig aktívan működik az intézményünk, de a 2020-as év számunkra is meglehetősen nehéz volt.

Hogyan fér meg időben egymás mellett a balettiskola és a képviselői tevékenység?

A tánciskola olyan, mintha a harmadik gyermekem lenne, egyrészt ezért sem szívesen engedem el. Másrészt ez jelenti számomra a valódi kikapcsolódást a nemritkán zajos közéleti tevékenység közepette. Ha olykor nagy is a gyerekzsivaj az iskolában, harmóniában tudok maradni a pedagógiai hivatásnak köszönhetően. Amióta képviselő vagyok, igyekszem maximálisan ellátni az ezzel járó feladataimat, és alkalmazkodni az adott helyzethez, így előfordul, hogy kevesebbet tudok tanítani.

Mára szinte megszokhattuk, hogy a közéleti kommunikáció részben közösségi oldalakon történik. Hogyan kezeli a kritikát az idegenektől a fotelkommentelők korában?

Leginkább az zavar, hogy ma már nagyon sokan álarc mögé bújva, névtelenül, és sokszor nagyon durva stílusban kommentelnek – ezeket nem is szoktam elolvasni. Természetesen az ismerősök, a névvel és arccal vállalt hozzászólásokat érdeklődéssel olvasom, mert fontos számomra minden visszajelzés – sokat érdemes is megfontolni minden politikusnak.

Miként értékeli közösségi munkáját?

Aki a kultúra, a művészet bármely területén dolgozik, csak nagyfokú alázattal és az azzal párosuló önbizalommal tud sikeres lenni. Ez az, ami engem is lendületben tart és folyamatos munkára sarkall, mind a közéleti tevékenységemben, mind a művészeti-pedagógiai munkámban.

Milyen közéleti célokat tart a legfontosabbnak?

Úgy gondolom, hogy a közéleti céljaim elég egyértelműek. Önkormányzati képviselőként a saját körzetem problémáinak megoldása mellett a legfontosabb számomra, hogy a mostani, a járvánnyal és a kormányzati elvonásokkal terhelt időszakot sikerüljön a városnak nagyobb fennakadások nélkül túlélni. A magam részéről a kultúra és a turizmus területén tervezek majd önként feladatot vállalni. Ellenzéki politikusként még tisztább a feladatom: mindent meg fogok tenni az ellenzék 2022-es győzelméért. Az együttműködés szervezésében már jó alapot jelent a 2019-es önkormányzati győzelem, – itt az együttműködés egyik motorja voltam, és az leszek 2022-ben is.

Mely országos szintű kérdéseket tartja a legégetőbbnek Eger szempontjából?

Egyértelműen országos jelentőségű a Gárdonyi Géza Színház ügye, amelynek közel sincs vége. Szőcs Artur nekünk olyan lett volna, mint Egernek az M25-ös autóút: a fejlődést magában rejtő igazgatóváltást a kormány akadályozta meg. Határozott véleményem, hogy a változtatási szándékot az EMMI-nek is támogatnia kellett volna. Több szakjogászi vélemény is megerősít abban, hogy törvénytelennek tartom azokat a megállapodásokat, amelyek az önkormányzat és a minisztérium között születtek a színház ügyében. Természetesen a jövő kérdése, hogy az egri városvezetés mindezt hogyan hozza helyre: ugyanis 2021. január 31-ig újra kell tárgyalni ezeket a szerződéseket.

Hasonló léptékű kérdés az, hogy az Eszterházy Károly Egyetem állami fenntartású marad-e, vagy az egyházhoz kapcsolódik. Tudomásom szerint ezzel a lépéssel megszűnik Magyarországon az állami tanárképzés, ami elfogadhatatlan.

Eger számára a legnagyobb problémát a következő évek költségvetése jelenti majd. Bár nincsnek naprakész információim, de már az eddigi elvonások: az idegenforgalmi adó, az ingyenes parkolás, a „szolidaritási” befizetési kötelezettségek „felfalták” az önkormányzat tartalékait, és akkor a mostani időszak veszteségeit még nem is látjuk. Úgy tűnik a kormánynak vannak még ötletei a forráselvonásra – ezek az önkormányzás lényegét kérdőjelezik meg.

Mi jellemzi a 10. választókerületet?

A Felsőváros szívében helyezkedik el a lényegében emeletes házas övezet. A viszonylag kis területű, ám magas népsűrűségű körzet az itt lévő kis üzlethelyiségek miatt alapvetően nyüzsgő, sokan megfordulnak itt. Az itt élők korosztályi megoszlása is vegyes, ezért igyekszünk megfelelni a generációs különbségekből adódó eltérő igényeknek.

Milyen feladatok várnak megoldásra a körzetben?

Ahogy alapvetően az egész városra jellemző, itt is felújításra szorulnak a járdák. Törekszünk arra, hogy megtaláljuk a módját annak, miként lehet az anyagi forrásainkat átcsoportosítani úgy, hogy Eger különböző területein megvalósulhassanak a legindokoltabb helyreállítási munkálatok. Ugyancsak közösségi probléma a megnövekedett járműforgalom, és az ebből adódó parkolóhelyhiány, amely a Felsővárosra fokozottan jellemző. Minderre keressük a megoldást, és már számos javaslat született, ám a járványügyi helyzet sok folyamatot lelassított.

 

 

NÉVJEGY

MIRKÓCZKI ZITA (Eger, 10. választókerület)
SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK:

  • A Városi Szociális és Családügyi Bizottság elnöke
  • Az egri MSZP elnöke
  • Az Egységben a Városért Egyesület elnöke

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1972.02.05.

E-mail: mirkoczki.zita@ph.eger.hu
Telefon: +36 70 382 52 03

FOGADÓÓRA: előzetesen egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Keresztes Zoltán mérnök informatikus 2019 óta Eger 9. számú választókerületének képviselője, ahol maga is él. A Városimázs Bizottság elnökeként, valamint a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tagjaként dolgozik. Célkitűzéseinek egyike, hogy Eger egy tiszta, zöld és családbarát város legyen. Keresztes Zoltán, aki egyben a Momentum Mozgalom tagja, 2020. október 30-án megszüntette tagságát az Egységben a Városért Egyesület önkormányzati frakciójában, ugyanakkor továbbra is az egyesület tagja marad, és ellenzéki képviselőként kívánja folytatni közéleti tevékenységét.

Mivel foglalkozik civilként?

A Neumann János Gimnázium informatika tagozatára jártam, amely meghatározta a pályaválasztásomat. A Gábor Dénes Főiskola informatikai mérnök szakán szereztem diplomát. 2001 óta az Eurocircuits Kft.-nél dolgozom műszaki előkészítőként.

Miért kezdett el politikával foglalkozni?

Kétéves volt a fiam, amikor egy barátom arról panaszkodott, hogy az ő lánya már tudatosan úgy választ középiskolát, hogy pontosan tudja, nem Magyarországon szeretne érettségizni. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy szeretném, ha a fiam itthon nőne fel, és ehhez szükséges az, hogy aktívan részt vegyek a változásban. Nem szeretném, hogy tíz év múlva azzal szembesüljek: nem tudok neki mit mondani arra a kérdésre, hogy miért nem tettem semmit azért, hogy a dolgok megváltozzanak. Ezzel a lendülettel kezdtem politikával foglalkozni, és csatlakoztam a Momentum közösségéhez. Itt először aktivistaként dolgoztam, később különböző pozíciókat vállaltam a szervezetben, majd tavaly képviselőjelöltté válva megnyertem a 9. számú választókerületben a választást.

Mi jellemzi a 9. számú választókerületet?

Több mint tíz éve itt élek, és nagyon szeretem nyugodt, kertvárosi jellege miatt. Annak ellenére, hogy nagyon sok panellakás található a kerületben, kifejezetten zöldövezetnek számít. A városon belül nem is szívesen költöznék máshova. Ez egy nagyon elnyújtott körzet, amelynek alapvetően nincsen központja. Iskola és óvoda csak közvetlenül a kerület határán található. Az egész körzetben egyetlen nagyobb bolt van.

Milyen megoldandó feladatok vannak a körzetben?

Számos járdaszakasz szorul javításra. A legnagyobb problémát mégis az okozza, hogy nincsen elég parkoló a körzetben. Természetesen konkrét javaslatom van arra, hogy miként lehetne több parkolóhelyet kialakítani az itt lakóknak, ám ehhez jelentős anyagi forrásokra lenne szükség. A parkolási problémák mellett a helyi lakosok további igényeit is rendszeresen közvetítem a városháza felé és lobbizok a megvalósulásukért. Kezdetben tartottam fogadóórát, ám a tapasztalat azt mutatta, hogy célravezetőbb, ha az itt élők telefonon keresnek, és előre egyeztetett időben segíthetek az adott feladat megoldásában.

Milyen, a körzetet érintő fejlesztést emelne ki?

A Spartacus Sportpálya felújítása ide sorolható, amelynek fejlesztése még nem fejeződött be teljesen. Az Olasz utcában épült egy parkoló, amely véleményem szerint nem a megfelelő módon készült el: nincs közvilágítás és burkolat. Ősszel és tavasszal a sár, valamint a beázás miatt nem lehet rendeltetésszerűen használni. Mindezen szeretnénk javítani a jövőben. Néhány méterrel arrébb hasonló hibákkal épült meg a Malomárok utcai parkoló, már az én képviselőségem alatt, ennek igényes befejezéséért minden követ megmozgatok.

Hogyan jellemezné az elmúlt egy év képviselői tevékenységét, és mik a tervei?

Nyilvánvalóan nem vagyok egyedül azzal, hogy igencsak megnehezítette a pandémia a választási programot, amelyet szerettem volna a körzetemben megvalósítani. A legjelentősebb fejlesztés lett volna egy mélygarázs a Tavasz utcában, amelyre az önkormányzatnak a válság miatt egyelőre biztosan nem lesz anyagi fedezete. Mindezzel együtt úgy gondolom, hogy kisebb beruházásokat véghez lehetne vinni. Ezek közé tartozik a Cifrakapu utca kiszélesítése, valamint parkolókkal való ellátása. Ezen a területen nagyon sok parkolót lehetne teremteni, amely több lakost tudna kiszolgálni. A ciklusom végéig mindenképpen szeretném megvalósítani az Olasz és a Malomárok utcai parkolóház rendbe tételét. A Felsőváros legnagyobb problémája jelenleg a parkolás. Mindenképpen szeretnék egy körforgalmat is kialakítani a Tetemvár és a régi Cifrakapu utca találkozásánál. Ezt az indokolná, hogy egy igen forgalmas környék, és nagyon rossz az a kereszteződés, amely jelenleg ott van. Ezek a fejlesztések elsősorban a város pénzügyi lehetőségeitől függenek majd.

A parkolók anyagi vonzata mellett az sem elhanyagolható, hogy egyszer csak elfogy a városban az erre a célra kialakítható hely.

Addig, amíg jelentősebb környezeti károk nélkül létre tudunk hozni parkolókat, rövid távon költségkímélőbb egy ilyen beruházás, mint az, ha egyik napról a másikra át akarnánk nevelni az itt élőket a környezettudatosabb közlekedési szokásokra. Hosszú távon természetesen az lehet az ésszerű megoldás, ha csökken a gépjárműhasználat, és megnő a kerékpárt választók aránya. Ehhez azonban szükség van megfelelő számú kerékpárút megépítéséhez. A pandémiás időszakban pedig egyértelműen azt látni, hogy aki csak teheti, a saját autójával közlekedik.

Mik a tervei annak jegyében, hogy kivált az Egységben a Városért Egyesület frakciójából?

Alapvetően konstruktív ellenzékiként szeretném folytatni a munkámat, és elsődleges célom, hogy a városban élők érdekeit képviseljem függetlenül attól, hogy ki az adott javaslat előterjesztője. A Momentum vezetése teljes mértékben egyetértett a döntésemmel, és a további munkámat is mindenben támogatják.

 

NÉVJEGY

KERESZTES ZOLTÁN (Eger, 9. választókerület)
SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK:

  • Az Egységben a Városért Egyesület elnökségi tagja
  • A Városképi- és Környezetvédelmi Bizottság tagja
  • A Városimázs Bizottság elnöke

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1979.09.26.

E-mail: keresztes.zoltan@ph.eger.hu
Telefon: +36 70 551 8389

FOGADÓÓRA: előzetesen egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Oroján Sándor okleveles környezetmérnök 2019. október óta az Egri Fidesz-KDNP frakcióvezetője, a város 8. számú választókerületének képviselője, valamint a Városi Szociális és Családügyi Bizottság tagja. Második diplomáját az Open University of Malaysián szerezte. 2010-től Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő – akkor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkár – kabinetfőnöke volt, majd a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportját vezette ügyvivőként. Politikai pályája alatt több határon túli választáson kampánymenedzserként dolgozott. Társalapítója volt a magyar start-up vállalatnak, a LIBER 8 Technology-nak. A képviselő a Heves Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke.

Kézdivásárhelyen született, és ötéves volt, amikor szüleivel Magyarországra költöztek.

Onnantól mindig is Heves megyében – először Lőrinciben, majd Hatvanban – éltünk. A középiskolát már Budapesten, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban végeztem. Első diplomámat a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem 2009-ben környezetmérnök szakon. Ezt követően az Open University of Malaysián végeztem el távoktatásban a mesterképzést – Master of Business Administration (MBA) –, ahol vállalatvezetési ismereteket tanultam angol nyelven. Alapvetően fiatalkorom óta Heves megyéhez és Egerhez kötődöm, 2006-tól vagyok Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő kabinetfőnöke. Azóta elsősorban Egerben dolgozom, és családommal két éve Egerszalókon élek.

Mikor kezdett el politikával foglalkozni?

Csaknem 20 éve a politika közelében élek. Gyakorlatilag gyerekként szippantott be ez a terület: mindig is érdekelt a közélet és a társadalmi kérdések. 14 éves voltam, amikor beléptem a Fidelitasba, és már a gimnázium alatt aktívan részt vettem a szervezet Heves megyei munkájában. 2010-től megyei képviselő lettem. Ezzel együtt mindig is reál beállítottságú voltam, és nagyon szerettem a kémiát. Több tanulmányi versenyen értem el dobogós helyet. Ahogy a képleteknek van egy megoldása, úgy az életben és a politikában is ezt keresem. A közéletben természetesen jóval árnyaltabb a kép, mégis arra törekszem, hogy a fekete egyértelműen elváljon a fehértől: látszódjon, mi az, ami helyes vagy helytelen.

Milyen szakmai tevékenységet folytatott a politika mellett?

2012 és 2014 között Heves megyei képviselő voltam, ekkor volt egy időszak, amikor az Informatikai Vállalkozások Szövetségénél dolgoztam. Különösen érdekelt, hogy miként működik a külkereskedelem: a Szudáni-Magyar Kereskedőház Kft. alapjait abban az időszakban raktuk le néhány kollégámmal. Fél évig lényegében a Szudáni Kereskedelmi Képviselet Andrássy úti irodájában dolgoztam.

2014-ben Világ Innovációs Nagydíjat nyert egy különleges magyar fejlesztésű digitális karkötővel a LIBER 8 Technology, amelynek Ön alapító tagja volt.

Mi fejlesztettük ki az első olyan hordható okoskarkötőt, amely nem igényel saját energiaforrást: csatlakozó és gomb nélkül képes kommunikálni a mobiltelefonnal. A Tago Arc elnevezésű luxusékszer mintázata ugyancsak telefonról változtatható.

Az okosékszer E-INK (elektronikus papír) kijelzője segítségével tud kommunikálni az NFC chip technológiával ellátott mobiltelefonnal. Egy crowfunding (közösségi finanszírozás) kampányban sikerült a világ minden tájáról összegyűjtenünk összesen 30 millió forintot, amelyből az eszközt le tudtuk gyártani és elszállítottuk a megrendelőknek. Ugyanakkor sok nehézséggel küzdöttünk, mert az Apple nem engedte használni az NFC chip-et, ezért csak android operációs rendszert használó okostelefonnal működött a karkötő. 2015-ben befektető jött a céghez, én akkor kiszálltam. Fontos visszajelzés volt számomra, hogy ebben a szektorban is megálltam a helyem, de mindig is a politika élvezett prioritást – enélkül nem éreztem teljesnek az életemet.

2014-ben a füzesabonyi önkormányzati választáson segítette Nyitrai Zsolt és Nagy Csaba polgármester munkáját.

Így van, a választások előtt felkértek kampányfőnöknek, és azóta is igyekszem segíteni a polgármester munkáját. Idővel Nyitrai Zsolt kabinetfőnöke lettem, így 2015 óta Egerben töltöm a hétköznapokat.

Meglehetősen összetett Eger 8. sz. választókerülete mind társadalmilag, mind pedig a Szala-patak gyakori áradásai miatt.

A belváros – Széchenyi utca, Károlyváros, Tetemvár – egy része, valamint a Szala-patak völgyében húzódó Verőszala utca is hozzátartozik. Nagyon színes, egyben igen különböző tulajdonságokat magában hordozó körzet. Örök városi téma a Verőszala, ahol a szegregátumban élő közösségben számos problémát okoz a drogfogyasztás, valamint a kábítószerterjesztés.

Fontosnak tartom a Verőszalában futó mentorprogramot, amelyben választókörzetem fiataljainak segítenek az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói.

Ettől teljesen elkülönül a körzet nyüzsgő belvárosi része, valamint a kertváros jellegű Károlyváros.

Milyen fejlesztésekre van szükség a településrészben?

Ahogy a város több részén, körzetemben is számos utca- és járdaszakasz szorul javításra.

Noha természetesen a választókörzetem adta feladatok élveznek elsőbbséget, az azt érintő fejlesztéseket közös erővel, városi szinten lehet csak véghez vinni. Körzeti képviselőként és az egri Fidesz-KDNP frakcióvezetőjeként is azt tartom szem előtt, hogy mi jó a város egészének. A legfontosabb problémákat, valamint fejlesztési célokat településszinten kell meghatározni és a szükséges feladatokat összehangoltan megoldani. A legjelentősebb közös fejlesztési célnak a Lenkey-ház felújítását tartom, ez volt a programom első pontja.

Hogy áll a keleti elkerülő út megépítése?

Tudomásom szerint jelenleg készül az a környezetvédelmi hatástanulmány, amely alapján meg lehet majd határozni, hogy pontosan hol és miként lehet megépíteni az utat. Eger közlekedését alapvetően határozza majd meg a keleti elkerülő út. Ennek a zöld beruházásnak köszönhetően nagyságrendekkel csökken majd a környezetterhelés azzal, hogy az út eltereli a forgalmat a belvárosi településrészekről. Ezzel megszűnik a torlódás, illetve mérséklődik a szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátás.

 

NÉVJEGY

OROJÁN SÁNDOR (Eger, 8. választókerület)
SZERVEZET: Fidesz-KDNP Egri frakció

TISZTSÉGEK:

  • Heves Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke (2010-2014)
  • 2019-től az egri Fidesz-KDNP frakcióvezetője
  • 2019-től a Városi Szociális és Családügyi Bizottság tagja

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kézdivásárhely, 1985. 05. 09.

E-mail: Orojan.Sandor@ph.eger.hu
Telefon: +36 20 669 3846

FOGADÓÓRA: előzetesen egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Berecz Mátyás okleveles hadtörténész, 23 éven át dolgozott muzeológusként, az 1996-ban alapított Egri Vitézlő Oskola alapító tagja. 2019 óta Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere és a város 7. számú választókerületének képviselője. Kiemelt szerepe van a városi közművelődés fejlesztésében. Fontosnak tartja a Dobó István Vármúzeum munkájának támogatását, az egri műemlékvédelem és műemlék-hasznosítás ügyét, valamint a társadalom egyik alappillérét jelentő civil szférát. A képviselővel pályájáról és jelenlegi feladatairól beszélgettünk.

Tanulmányainak homlokterében mindig is a történelem állt.

Így van. Debrecenben születtem, ám a középiskolát Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban végeztem. Utolsó évben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen második helyezést értem el, melynek jutalmául 1990-ben felvételi vizsga nélkül felvételt nyertem a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) történelem szakára. Egyetemi tanulmányaim közben, 1994-ben az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület művelődési ágazati munkaköri szakképzésén filmkultúra és filmterjesztési szakmenedzser bizonyítványt szereztem. Az egyetemen 1996-ban szereztem diplomát történelemtanári szakon.

Hogyan lett a Dobó István Vármúzeum igazgatója? Mi a fő kutatási területe?

1996 tavaszán történész-muzeológus beosztásban a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeumhoz kerültem. 2012. szeptember 3-án az akkori megyei múzeumigazgató, Rémiás Tibor szakmai igazgatóhelyettesnek nevezett ki. Ugyanezen év november 28-án a fenntartótól, a Megyei Intézményfenntartó Központtól, általános igazgatóhelyettesi megbízást kaptam, 2013. március 1-től megbízott, 2014. január 1-től 2018. szeptember 30-ig kinevezett igazgatóként vezettem az intézményt. Politikai okokból igazgató megbízatásom lejárta előtt elhagytam az intézményt. 2018. október 1-től 2019. október 31-ig a Heves Megyei Levéltárban dolgoztam levéltárosként. Történészként fő kutatási témám Magyarország, illetve Eger török kori hadtörténete. A vármúzeumban 1997-től 2012-ig szervezője voltam a kétévente megrendezésre kerülő végvári konferenciasorozatnak.

Tudományos munkámon kívül pedagógiai végzettségemet kamatoztatva 2012-ig, vezetői megbízatásomig, rendszeresen részt vettem a vármúzeumban nyaranta megrendezett gyerektábor és a folyamatosan tartott múzeumpedagógiai órák lebonyolításában.

Mennyire lehet gyakorlatias hivatás ma hazánkban, ha valaki hadtörténész?

Ideális esetben egy történész nem csak az íróasztalnál dolgozik, kutat, ír és publikál. Úgy gondolom, hogy a hadtörténeti munkát is egyre inkább a gyakorlatias szemlélet kell, hogy jellemezze.

Amikor a Dobó István Vármúzeumnál kezdtem el dolgozni, a városi mellett sok más gyűjteménnyel is kellett foglalkoznom. A falutörténettől kezdve a hadtörténeten át tevékenységeim közé tartozott, hogy alapos kutatást követően megírtam az egri tűzoltóság történetét. A jelenlegi Egri Tűzoltó Múzeum kiállítási anyagát kollégáimmal együtt válogattuk össze. Munkáim mindig is szerteágazók voltak, de alapvetően hadtörténész vagyok. A publikációkon és az ehhez kapcsolódó konferenciákon kívül legbüszkébb az Egri Vitézlő Oskolára vagyok, amelyet 1996-ban alapítottunk. Az, aki muzeológusként hadtörténettel – ennek részeként a fegyverekkel is foglalkozik -, annak illik jól ismernie az adott eszközöket és használatukat ahhoz, hogy hitelesen rekonstruálni tudja a múltban történteket. A katonai hagyományőrzésnek köszönhetően volt alkalmam gyakorlatban megismerni a vizsgált kor tárgyait és taktikai harcászati elemeit. Csak gyakorlati módszerekkel ismerhető meg például az, hogy az adott korban élőknek milyen nehézségekkel kellett megküzdenie. Ezzel tudjuk alátámasztani elméleti kutatásunk eredményeinek hitelességét is.

Milyen út vezette Önt az aktív közéleti szerepvállalásig?

Korábban is megvolt bennem az az indíttatás, hogy hangot adjak akkor, ha valamivel nem értek egyet. Kritikus, elemző szemléletemből adódóan ugyanakkor valamennyi kérdést több aspektusból vizsgálok. Kerülöm a szélsőségeket, és véleményem minden tekintetben árnyalt.

Abban hiszek, hogy egy rendszer akkor működhet jól, ha van párbeszéd. A Dobó István Vármúzeum igazgatójaként is ezt az értékrendet vallottam. Fontosnak tartom, hogy a politikai közbeszédbe is épüljön be a rendszerszintű visszajelzés.

Csaknem egy éve Eger 7. számú választókerületének képviselőjeként, valamint a város társadalmi megbízatású alpolgármesterként vesz részt az egri önkormányzat munkájában. Milyen kihívást jelent Önnek ez a kettős feladat?

Mirkóczki Ádám akkor kért fel, hogy induljak a választásokon, amikor eljutottam arra a pontra, hogy tennem kell azért, hogy egy működőképesebb rendszer alakulhasson ki. Amíg a választókerületben az itt élők érdekeit kell mikroszinten képviselnem, addig alpolgármesterként az egész városért dolgozom. Ennek fontos része a Dobó István Vármúzeum munkájának segítése, valamint az intézmény fejlesztésével kapcsolatos teendők támogatása. Ugyancsak szívügyemnek tekintem az egri műemlékvédelem és műemlék-hasznosítás ügyét.

Tevékenységem harmadik főbb területét a civilekkel való együttműködés teszi ki.  Az Egri Vitézlő Oskola is kezdettől fogva (25 éve) civil egyesületként működik. Ebből adódóan van rálátásom a civil szféra életére, és ismerem az őket érintő nehézségeket.

Több mint 100 civil egyesület és számos kisebb közösség és baráti kör működik a városban. Ezek közül sok nem rendelkezik jogi személyiséggel. Kiemelt feladatunk valamennyi közösség tevékenységének támogatása.

Milyen helyet foglalnak el a civil szerveződések a mai társadalomban?

A civil szféra azért fontos a társadalom számára, mert át tudja vállalni az önkormányzatoktól, vagy akár az államtól azokat a feladatokat, amelyeket sokkal hatékonyabban és közvetlenebbül el tud látni. A mai elektronikus világban van arra társadalmi igény, hogy a valós interakciókon alapuló közösségek megmaradjanak. Mindemellett a civil szférának – az aktív, véleményformáló emberek közösségeként – a mindenkori önkormányzat és állam stratégiai partnereként kell léteznie. A kormányzat és az önkormányzatok a civilektől kaphatják meg azokat a visszajelzéseket, amelyek az ő munkájukat is segítik.

Milyen jelentősebb infrastrukturális problémák várnak megoldásra Egerben?

Amikor Egerben és környékén az 1970-es és 1980-as években a jelenlegi infrastruktúra kiépült, természetszerűleg az akkori mobilizációs igényekkel számoltak, amely mára teljesen megváltozott. Alapvető nehézséget jelentenek ma a közlekedés okozta problémák. Számos visszajelzés érkezett a parkolással, a sebességkorlátozással, valamint a gyalogos közlekedés fejlesztésével kapcsolatban városi szinten. Amikor csak tehetem, magam is gyalog járok, mert ennek köszönhetően jobban látom, hogy hol indokolt a fejlesztés. A város örökös problémája – már a középkor óta – a vízelvezetés.

Mi jellemzi a 7. választókerületet?

Lényegében egy meglehetősen heterogén lakóövezet – a maga speciális igényeivel és problémáival -, ugyanis az Epreskerti óvodán kívül nincs más közintézmény. Magába foglalja a Hajdúhegy északi részét és a Károlyváros belvároshoz közel lévő részét. Előbbinek az a sajátosság, hogy egy viszonylag fiatal lakóövezet, amely az utóbbi néhány évtizedben épült ki.

Hogyan vélekedik a jelenlegi városvezetésről?

Habis László, korábbi polgármester idején volt egy folytonosság, a három ciklus alatt megszakítás nélkül vihette át a feladatokat a városvezetés. Kezdetektől tisztában voltam azzal, hogy időbe telik majd, amire belerázódunk a munkába. Ahogy én magam, úgy kollégáim egy része sem volt még képviselő. Ezt a munkát is meg kell tanulni, megvannak a maga folyamatai, amely hibákkal járhat. Eger méretéhez képest egy nagyon aktív, mozgalmas város, részben a számtalan nagy költségvetésű projekt, a sokrétű fejlesztések, valamint a turisztikai adottságai miatt. Az önkormányzat feladatai is igencsak szerteágazók. Ebbe nagyon rövid időn belül bele kellett illeszkednünk. Fontosnak tartom, hogy kiépítsünk az ellenzékkel egy olyan munkakapcsolatot, amely egy gyümölcsöző együttműködést eredményezhet. Ehhez természetesen az kell, hogy ők is konstruktívak legyenek.

 

NÉVJEGY

BERECZ MÁTYÁS (Eger, 7. választókerület)
SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK:

  • 2014-től 2018-ig a Dobó István Vármúzeum kinevezett igazgatója
  • 2019-től Eger Megyei Jogú Város társadalmi megbízatású alpolgármestere

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Debrecen, 1971. 11. 21.

E-mail: berecz.matyas@ph.eger.hu
Telefon: +36 36 523 704

FOGADÓÓRA: minden hónap első hétfőjén 16.30-tól a Városházán


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

JUHÁSZ ÁDÁM (Fidesz-KDNP) Eger, 6. választókerület

Juhász Ádám a képviselői feladatok ellátása mellett a családi vállalkozásként működő Juhász Testvérek Pincészete ügyvezetője és társtulajdonosa, valamint az Egri Borműhely egyik alapítótagja.  Ebből adódóan fontos számára az egri történelmi borvidéken a szőlő és bor ügye.  A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán szerezte meg kertészmérnök alapszakos diplomáját szőlész-borász szakirányon. A képzés keretein belül egy szüretet dolgozott Új-Zélandon, majd egy külföldi ösztöndíj által elvégezte a Vinifera EuroMaster elnevezésű mesterképzést. Tanulmányai után borászként dolgozott többek között a Dél-afrikai Köztársaságban. Ezt követően tért haza, 2015 óta él és dolgozik Egerben.

Meglehetősen tudatosan építette szőlész-borász karrierjét. A mesterszakot külföldi ösztöndíj keretein belül szerezte. Hogyan épült fel ez a képzés?

A mesterszak által egy úgynevezett joint degree-t szereztem, amelyet 6 egyetem állított ki részemre. Ennek az volt a feltétele, hogy minden szemesztert más egyetemen és országokban kellett elvégeznem. Ennek köszönhetően jártam a Montpellier SupAgro, a Bordeaux Sciences Agro (Franciaország), a Hochschule Geisenheim University (Németország), valamint a Stellenbosch University (Dél-afrikai Köztársaság) nevű egyetemekre. A képzést követően a Dél-afrikai Köztársaságban fél évet dolgoztam egy kutatóprofesszor asszisztenseként. Ezután jöttem haza, és 2015. januárjától élek újra Egerben. Azóta dolgozom a családi vállalkozásban, amelynek 2018 óta az ügyvezetője, 2020-tól társtulajdonosa vagyok.

Milyen összefogás van az egri pincészetek között?

2018-ban hoztuk létre neves egri borászokkal az önfinanszírozású Egri­ Borműhelyt, amelynek magam is alapítótagja voltam. Célunk az egri borkínálat továbbfejlesztése, a meglévő márkák pontosítása. Fontos, hogy kellő közösségimédia-felületeken is megjelenjenek az egri borászatok. Ennek jegyében hoztuk létre az Egri Bor Most nevű weboldalt, ahol minden információ és aktualitás megtalálható a borműhely projektjeiről. Jelentős eredményeink közé tartozik például, hogy mi voltunk az első olyan egyesület, amely a korábbi városvezetés idején megalkotta az egységes Egri Borvidéki Palackot. Ma már ebbe tölthetnek az egri pincészetek superior, valamint grand superior minősítésű borokat. A Borműhely tavasszal és ősszel rendszeresen szervez egri bortúrákat szakmai résztvevőknek azért, hogy így népszerűsítse a borvidéket.

Július közepe óta vehetik igénybe az érdeklődők a borműhely által életre hívott Egri Bor Busz szolgáltatását.

A busz szombatonként Eger belvárosából indul, és meghatározott meg­állókkal délelőttől egészen estig körjáratként működik a Borműhely tag-pincészetei között. Ez kiváló lehetőség az Egerbe látogató borkedvelőknek arra, hogy egyszerűen eljut­hassanak egy nap alatt akár több egri pincészethez is, és megismerhessék a helyi borkultúrát. A kezdeményezést is önerőből hoztuk létre.

Miért indult képviselőnek és hogyan jellemezné a 6. számú választókerületet?

Amikor tavaly Habis László és Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő felkért arra, hogy ezt a körzetet képviseljem, tisztában voltak vele, hogy pontosan ismerem azt, hiszen itt élek.

A választókörzet nagyon összetett és sokszínű, így az itt végzett feladataim is azok. Képviselői karrieremet tavaly nem a jelenlegi pártösszetétel mellett képzeltem elindítani. Kormánypárti képviselőként sok energia és idő számomra az, hogy a közgyűlések alkalmával sokszor igen heves viták vannak. Ezeken az alkalmakon nem szeretnék csendben hallgatni. Igyekszem kiállni a körzetemért, az egri bor ügyéért és az idegenforgalomért. Belvárosi jellegéből adódóan ez a körzet ezer szállal kötődik a turizmushoz. Az elmúlt hónapokban a koronavírus–járvány miatt jelentős visszaesést tapasztaltunk.

Melyek azok a projektek, amelyek még a korábbi képviselő, Csákvári Antal idején kezdődtek, és megvalósulásuk a jelenlegi ciklusba ível át?

Az idei és a következő év részben az előző ciklusban megkezdett beruházások befejezéséről fog szólni a 6. számú választókörzetben is. Az egri várral kapcsolatban számos projekt van.  Nemrégiben került átadásra a turisztikai szempontból igen jelentős Zárkándy-bástya, amelynek köszönhetően az idelátogatók átsétálva a vár alatt a Dobó utcában találják magukat. Itt egy nagyon hangulatos belső kert került kialakításra, amely kiváló rendezvényhelyszín lehet. A vár fenntartójának hosszú távú tervei között szerepel, hogy a Zárkándy-bástyát is kiadja rendezvények szervezésére, hiszen ehhez minden feltétel adott. A bástyában lévő kazamatarendszerben terveznek majd tárlatvezetést tartani az ide látogatóknak.

Milyen fejlesztések történtek a közösségi közlekedés terén, és milyen újításokra van igény?

Új buszmegállóval bővült az Íj utca. Remélhetőleg új buszjáratok is indulhatnak itt. A 2020. július 30-i közgyűlésen fogadták el a Volánbusz Zrt. által előterjesztett beszámolót. Az Almagyar dombot szűkös utcák, ugyanakkor nagy lakósűrűség jellemzi. Közvetlen buszjárattal nem rendelkezik ez a lakóövezet, azonban többször felmerült, hogy lenne erre igénye az itt élőknek.

Júniusban átadták a felújított Leányka utcai aluljárót, amely sokkal biztonságosabbá vált azáltal, hogy korlátokkal és kapaszkodókkal látták el, valamint korszerűsítették a közvilágítást. A közbiztonság miatt nemrégiben kérvényeztem, és ígéretet is kaptam a kamerarendszer kiépítésére az aluljáróban.

Fontosnak tartom, hogy mindenki a legnagyobb biztonságban jusson el az Almagyar dombról a belvárosba.

Az Egészségház utca felújítása még tart, de fél sávon már járható. Remélem, hogy év végéig át tudják adni. A Hibay Károly utca burkolata igencsak elavult, ezért felújításra szorul.

Noha a Bajcsy-Zsilinszky utcában lévő sorompó megszűri az illegális behajtókat, számos utcában ez nem megoldott. Összességében a belvárosban egy egységes behajtást korlátozó rendszer kiépítésére lenne szükség.

Milyen infrastrukturális feladatok várnak még megoldásra a körzetben?

A csapadékvíz–elvezetés az előző városvezetésnek köszönhetően már részben megvalósult, azonban kiegészítésre szorul. Túl vagyunk a nyári zivatarok és viharok időszakán, amelyek igen nagy kihívást jelentettek a körzetben élők számára. Mindenképpen pozitívum, hogy az Íj utcai iszapfogó műtárgy tisztítását az önkormányzat elvégeztette, azonban az ezzel kapcsolatos hosszú távú megoldás még várat magára. Minden energiámmal azon vagyok, hogy azt az évtizedes problémát, amelyet a Vécseyvölgyben a csapadékvíz miatt keletkező károkból származik, a megfelelő korszerűsítés által el tudjuk hárítani.

Bízom benne, hogy a jelenlegi városvezetés részéről is meglesz az a szakmai felkészültség, amellyel a megkezdett fejlesztéseket be tudják fejezni. Nyitrai Zsolt, országgyűlési képviselő az M25-ös út átadásakor bejelentette, hogy meg fogják építeni Eger elkerülő útját is, amely a körzet közlekedése szempontjából meghatározó lesz.

 

NÉVJEGY

JUHÁSZ ÁDÁM (Eger, 6. választókerület)
SZERVEZET: Fidesz-KDNP egri frakció

TISZTSÉGEK:

  • 2018-tól a Juhász Testvérek Pincészete ügyvezetője és 2020-tól annak egyik tulajdonosa
  • 2019-től képviselő és a Városimázs Bizottság tagja

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1989. 06. 14.

E-mail: juhasz.adam@ph.eger.hu
Telefon: 06 20 215 1608

FOGADÓÓRA: Telefonos, vagy e-mail-ben történő egyeztetést követően az Egri Polgárok Házában


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

KOVÁCS CS. TAMÁS (Fidesz-KDNP) Eger, 5. számú választókerület

Kovács Cs. Tamás egri családból származik. Édesapja nyugdíjas, ám jelenleg is az Eger Termál Kft.-nél dolgozik. Édesanyja, Pálos Rita 40 éve az egri Markhot Ferenc Kórházban dolgozik, az Újszülött Osztály főnővére. A képviselő az Eszterházy Károly Főiskolán 2014-ben kiváló eredménnyel szerzett mesterszakos történész végzettséget. Ugyanebben az évben az 5. számú választó­körzetben egyéni mandátumot szerzett, és ez által tagja lett Eger Megyei Jogú Város képviselő testületének. Ekkor megbízták a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság elnöki teendőinek ellátásával, valamint a Városimázs Bizottság tagjaként is bizalmat kapott. Nevéhez köthető többek között a Sas út megújítása, a Kutyabarát Eger Program, az 1552 fa program, valamint a Gólya utcai Napozó hölgy szobor és szökőkút felújítása. Közéleti tevékenységének részeként Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő kabinetjének munkáját segíti. Négy éves kora óta aktívan sportol, és ma is aktív szereplője a vízilabdaéletnek.

 

Immáron nyolc éve aktívan részt vesz a közéletben. Hogyan indult a pályája?

Politikával és közélettel már azt megelőzően is foglalkoztam, amikor 2012-ben elkezdtem dolgozni a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban alelnöki asszisztensként. Innentől kezdve napi szinten részt vettem a közéletben. Két évvel később kaptam azt a megtisztelő felkérést, hogy Eger 5. számú választó­körzetben induljak képviselőjelöltként, 2014-ben, majd 2019-ben is bizalmat szavaztak nekem a polgárok, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. Képviselőként az előző ciklusban a Városképi és Környezetvédelmi Bizottságot vezettem. Számos jelentős eredményt el tudtunk érni a körzetemben és városi szinten is. Remélhetőleg a megkezdett fejlesztések folytatódnak.

Melyek ezek az eredmények, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük az elmúlt időszakban?

Azt gondolom, hogy az előző ciklus legjelentősebb infrastrukturális eredménye kétségtelenül a Sas út és a Stadion utca megújítása volt, amellyel a környéken élők több évtizedes álma valósult meg. Előbbivel kapcsolatban az egriek valamennyien jól tudják, hogy itt korábban egy meglehetősen leromlott állapotú utcakép fogadta őket nap mint nap, ahol egy funkció nélküli nyílt, hatalmas, hulladékkal teli árok tátongott. Mindezt sikerült eltávolítani, és a helyén egy új kerékpárutat alakítottunk ki. Ennek részeként elindult egy járdafelújítási program is, amelyet a veszélyességi szintnek megfelelő fontossági sorrend szerint szakaszonként szeretnénk beütemezni. Bízom benne, hogy ezt a munkát tudjuk folytatni a jelenlegi ciklusban is.

Milyen szerkezeti és társadalmi sajátos­ságok jellemzik Eger 5. számú választókörzetét?

Meglehetősen összetett választókörzet, ugyanis van kertvárosi része, a Csákó, Maklári út, Kertész út egy szakasza, de panelházas övezetet is magába foglal. Abból adódóan, hogy ennyire vegyes a kép, az igények is eltérőek. A kertvárosi részen például nagyobb hangsúlyt kap a zöldhulladék kérdése.

Milyen pozitív eredményeket értek el a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében a városban az elmúlt évek alatt?

Sok még a teendő, de egyértelműen szép fejlődési ívet tudhatunk magunk mögött, ugyanis 2014 előtt a zöldhulladék kupacok, az illegális hulladék­lerakások nemcsak a Csákó városrészben, hanem városszerte okoztak problémát. Volt egy kezdeményezés, amellyel egy zöldhulladék tiltó, illetve hulladéklerakó táblát helyeztünk ki, bevezettük a zöldzsákos elszállítást. Azt tapasztaljuk, hogy ez jelentős visszatartó erővel bír. Szintén nagy eredmény, hogy a városban 16.000 szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas kukát tudtunk kiosztani a háztartásoknak díjmentesen Az itt élők összességében örömmel fogadták a kezdeményezést, és azt látjuk, hogy alapvetően közreműködőek. Mindezzel számos hulladékszigetet tudtunk együttes erővel felszámolni Egerben.

Munkánk része volt, hogy egy hulladék­szi­get­hez ka­­me­rát helyez­tünk ki azért, hogy nyomon kövessük az illegális hulladéklerakást.  Tapasztalat, hogy ez sem hat visszatartó erővel, az illegális szemétlerakás nem szűnt meg. A korábbi években évi 10 millió forintot kellett az önkormányzatnak az illegális hulladék elszállítására szánni a költségvetésből.  Jó lenne azt látni, ha ezt az összeget másra fordíthatnánk. Összességében elindult egy pozitív folyamat, de ez komolyabb mentalitásbeli változást igényel a lakosság részéről.

Melyek a föbb pontjai az Ön által kezdeményezett Kutyabarát Eger és 1552 fa Programoknak?

Előbbi egy nagyon komplex program, amelyből talán a leglátványosabb, hogy két új kutyafuttató létesült városunkban. A vendéglátóipari egységeket is arra biztatjuk, hogy amennyire a lehetőségeik engedik, váljanak kutyabarát szolgáltatókká. Büszke vagyok, hogy elindult az „1552 fa” elnevezésű fásítási program is. Bízom benne, hogy ez a projekt is folytatódhat, mert fontosnak tartom, és úgy látom, hogy az itt élőknek van erre igénye. Magánszemélyek és intézmények részéről a mai napig számos megkeresést kapok ezzel kapcsolatban.

Mennyire kezelte jól a városvezetés a világjárvány okozta helyzetet, és Ön milyen formában vette ki részét képviselőként a feladatokból?

Természetesen egy meglehetősen speciális időszakon vagyunk túl, és tisztában vagyok azzal, hogy a rendkívüli törvényhelyzet milyen lehetőségeket biztosított a város­vezetés számára. Mégis azt tapasztaltam, hogy számos kérdésben nem történt kellő tájékoztatás és egyeztetés a körzeti képvise­lők­kel. Részt vettem a fertőtlenítési pontok munkájában, a szájmaszkok szétosztásában, valamint számos, a körzetemben élő idős ember bevásárlását intéztem el, felkerestem őket telefonon az esetleges segítségnyújtás felajánlva. Úgy gondolom, hogy ez nem csupán képviselői feladat, hanem alapvető állampolgári kötelesség is egy ilyen időszakban.

Az elmúlt hónapokban azt ta­pasztaltam, hogy az itt élők fegyelmezetten viselkedtek, és betartották a hatóságilag előírt szabályokat.

Milyen előnyöket jelent Eger számára, hogy júliusban átadták az M25-ös autóutat?

Egy több évtizedes álom valósult meg az Egert az ország gyorsforgalmi hálózatába közvetlenül bekötő út létrejöttével a Modern Városok Program részeként. A fejlesztés számos pozitív gazdasági hatása mellett lehetővé teszi, hogy biztonságosabban és rövidebb idő alatt elérjük a fővárost. Nemcsak Eger, hanem a térségben lévő kistelepülések közlekedési lehetőségei javultak. Sok pozitív visszajelzést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy első ütemben elkészült az andornaktályai elkerülő, és közvetlen kapcsolatot kapott a maklári déli iparterület, amelynek eredményeként jelentősen csökkent a forgalom.

Vízilabda játékvezető nemzetközi és hazai szinten is. Milyen mindennapi feladatokat lát el jelenleg a csapatsportban?

A honi és a nemzetközi vízilabdás életben is ténykedem mint játékvezető. Örülök, hogy kezd éledezni a hazai pólós élet. Az Eszterházy Károly SC (Sportklub) férfi vízilabda csapatának vagyok tagja, és technikai vezetője is.

Alapvetően azt vallom, hogy én abban találom meg legjobban önmagam, ha többféle területen is dolgozhatok. Ebből természetesen a legjelentősebb a közéleti tevékenység.

A politika iránti érdeklődésének jelentős tárgyi tudást, és szemléletet nyújthatnak tanulmányai. Jut ideje a kutatómunkára is szerteágazó feladatai mellett?

A történelem mesterszak befejezése után két évvel PhD hallgató lettem az Eszterházy Károly Egyetemen.  Azt a minőséget, amelyet saját magammal szemben szerettem volna elvárni, sajnos nem tudtam garantálni. A közéleti és sportban végzett feladataim mellett ez a tevékenység hatalmas kutatómunkát igényel. Ebből adódóan egyelőre szüneteltetem tanulmányaimat.

 

NÉVJEGY

KOVÁCS CS. TAMÁS (Eger, 5. választókerület)
SZERVEZET: Fidesz-KDNP egri frakció

TISZTSÉGEK:

  • 2014-től képviselő (Fidesz-KDNP) Eger számú választókerületében
  • Az Eger Sikeréért Egyesület alapítótagja
  • 2014-2019 között a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke A Közbeszerzési Bíráló Bizottság és a Városimázs Bizottság tagja
  • 2019-től a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság tagja
  • 2019-ig a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. tanácsadója
  • Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő munkatársa, Eszterházy Károly SC férfi vízilabda csapat technikai vezetője

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1989. 05. 12.

E-mail: kovacs-csatlos.tamas@ph.eger.hu
Telefon: 06 30 488 7471

FOGADÓÓRA: Telefonos, vagy e-mail-ben történő egyeztetést követően


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

„A KLASSZIKUS ÉRTELEMBEN VETT SZOCIÁLDEMOKRATAKÉNT IDENTIFIKÁLOM MAGAM…”
FARKAS ATTILA (Egységben a Városért Egyesület), 4. választókerület

Farkas Attila a Debreceni Egyetemen végzett először szociológiából, majd szociálpolitikából, foglalkoztatáspolitika szakirányon. Több társadalomkutatási programban is részt vett, majd a szakmai gyakorlatát a Debreceni Javítóintézetben teljesítette. Ezek után jött haza Egerbe és a Családsegítő Intézetben szociálpolitikai tanácsadóként dolgozott. Aktívan szerepet vállalt a város demográfiai helyzetképének feltárásában, az idősügyi koncepció kidolgozásában. Az elmúlt években Budapesten élt és a hajléktalanellátással foglalkozott különböző civil szervezeteknél. Az önkormányzati választásokat megelőzően egy piackutató cégnél volt elemző. Az Egységben a Városért Egyesület képviselőjelöltjeként – 2019 októbere után képviselőjeként – ezt az állást hagyta ott és költözött ismét haza, Egerbe. Ezek után nem volt meglepetés, hogy előbb felkérést kapott a Városi Szociális és Családügyi Bizottság elnöki posztjára, majd a koronavírus-járványra tekintettel 2020. május 1-től már alpolgármesterként koordinálja a szociális ügyeket.

Nem is olyan régen, még tavaly augusztusban mutatta be az Egységben a Városért Egyesület az önkormányzati választásra készülve az egyes választókerületek képviselőjelöltjeit. Köztük ott volt Farkas Attila is, aki október 13. óta előbb, mint képviselő, majd május óta, mint alpolgármester dolgozik a testületben. Ez is jelzi, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt nagyon sok minden történt. Mielőtt rátérnénk a jelen helyzetre, nézzük egy kicsit a múltat.

Az egyetem alatt kezdett el jobban foglalkoztatni a közélet. Nagyon sok politikával kapcsolatos cikket és könyvet olvastam akkoriban, igyekeztem a saját eszmerendszeremet definiálni, körülhatárolni. Ugyan hazánkban sokszor sajátosan értelmezik a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás fogalmát, én inkább a klasszikus értelemben vett szociáldemokrataként identifikálom magam. Szívemen viselem az elesett emberek, a perifériára szorult társadalmi csoportok és a kiszolgáltatottak sorsát.

„Ha egy emberen segítesz, a társadalmon segítesz!”

– ez egyfajta életfilozófiaként van jelen a gondolkodásomban. A tenni akarás és a köztársaságba vetett hitem öt évvel ezelőtt arra ösztönzött, hogy belépjek egy politikai pártba. A MSZP egri szervezetében nagyon szívélyesen fogadták az akkori 25 éves önmagamat, azóta vagyok benne hivatalosan is a politikai életben.

A debreceni egyetemi évek, a szociál- és foglalkoztatáspolitikai szakirány, az ilyen téren szerzett helyi és budapesti szakmai gyakorlat „jó belépőnek” tekinthető a mostani, önkormányzati munkájához?

Tekintve, hogy a szociális szféra széles szegmensével ta-álkoztam civil munkáim során, ehhez van megfelelő végzettségem és kompetenciám, meggyőződésem volt, hogy ha megnyerem a választást, ezt a kiemelt területet fogom megkapni önkormányzati képviselőként is. Ez így is történt. Polgármester úr nem sokkal győzelmünk után felkért a Városi Szociális és Családügyi Bizottság elnökének, valamint, hogy koordináljam, hatékonyabbá tegyem a szakszolgálatok és az intézmények munkáját. Többé-kevésbé korábbról ismeretem a városi ellátórendszer szereplőit, így nem teljesen ismeretlenül csöppentem a feladatba, tehát a korábbi tapasztalataim és ismereteim mindenképpen meghatározóak voltak, hogy már a kezdetektől átlássam a rendszer működését.

Milyen ma Egerben az önkormányzati politika? Mi érvényesül a mindennapok munkájában: pártérdek vagy városi érdek?

Az önkormányzati politizálásnak ügyek mentén kell men- nie, nem azon kellene múlnia, hogy kinek mit diktál a pártvezetése Budapestről, azt gondolom, hogy ezt már az elején világossá tettük. Sokféle pártból jövünk, különböző szemlélettel rendelkező emberek vagyunk, de lefektettünk egy minimumot, amihez mindenkinek tartania kell magát. Egy cél van, az egrieket szolgálni és minden döntést abból a perspektívából megközelíteni, hogy a városnak mi jó. Ami engem illet, nem tudom, milyen lehetne ezt más kontextusban csinálni, ugye nekem ez az első ciklusom, nem voltam még ilyen helyzetben, de ettől függetlenül határozottam tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy

a város érdekeit szolgálni nem pártpolitikai kérdés.

Szerintem a Fidesz sem gondolja ezt feltétlenül másként, csak ugye az ellenzéki szerep, szélesebb teret enged, lehet mondani sok mindent, a felelősség mindig a hatalomban lévőket terheli. Ilyen a politika természete.

Az is a politika természete, hogy a közös cél, Eger érdekében mindenkivel törekedni kell a jó kapcsolatokra.
Alapvetően mindenkivel jó a kapcsolatom, de véleményem szerint a városvezetés nem szimpátia vagy barátság kérdése. Kedvelhet valakit, úgy az ember, hogy nincsennek közös állásponton vagy netán különböző nézeteket vallanak, ez nyilván fordítva is igaz, de ebből a szempontból ez lényegtelen. A városvezetésnek véleményen szerint a szakmai kompetenciákon, vezetői készségeken és a feladat ellátásához való hozzáálláson, alkalmasságon kell múlnia, nem azon, hogy ki kivel milyen vi-szonyban van.

A folytatásban nézzük a 4. választókerületet érintő problémákat. Már most több, városilag is kiemelt projektről számolhatunk be.

Talán első körben a Kertész úti fejlesztést emelném ki, ami kulcsfontosságú lesz az elkövetkező időszakban. Városi léptékben is viszonylag nagy beruházásról van szó. Rengeteg kérdést kapok ezzel kapcsolatban, nem csak a körzetben élőktől. Jelenleg a kivitelező kiválasztására indított közbeszerzési eljárás folyamatban van. A közbeszerzőtől kapott tájékoztatás szerint az eljárás során a kérdések-válaszok szakasza zajlik. A pályázatok beadásának határideje hamarosan itt van, ezután követ- kezhet a KFF (Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály) felülvizsgálat, esetleges hiánypótlások. A korábban tervezett nyár végi, ősz elejei indításnak szerintem nincs esélye, szerződéskötés ősz közepén lehet, ebből következően a téli munkakezdés sokkal valószínűbb. A munka időtartamát másfél évre becsüljük, de nyilván ez függ az időjárástól és az ilyen munkáknál előforduló akadályoktól, pótmunkáktól. Ami viszont biztos, hogy legkésőbb 2023-ra be kell fejezni. Amit szintén sokan kérdeznek a Kertész úti felújításnál, a tervek tartalmazzák az új fák telepíté- sét is, valamint az uszoda előtti és a Hadnagy utcai körfogalom megépítése is része a projektnek. Az Újsor utca csapadékvíz elvezetésének problémájának megoldása, valamint egybefüggő járda kialakítása is tervben van. A Hell Miksa utcában szükség lenne járdafelújításra, valamint új útburkolati jelek felfestésére. A Kodály Zoltán utcában az iskola és az óvoda miatti megnövekedett reggeli és délutáni forgalom problémájára is megoldást kell találnunk, valamint a Menház utcában a garázssor mögött hiányos szilárd útburkolat is régóta fennálló probléma. Összegezve elmondható, hogy

feladat van bőven, a tervezhetőség szempontjából prioritási sorrendet állítottunk fel,

tekintettel a város adta forráslehetőségekre és megnövekedett igényekre. A kisebb ad-hoc jellegű lakossági igényekkel napi szinten foglalkozok, állok a lakosság rendelkezésére.

Fontos és megkerülhetetlen kérdés a május 1-jei alpolgármesteri kinevezés. A szakmai háttér alapján nem lehet megkérdőjelezni. Ennek ellenére mindenféle magyarázat, értelmezés megjelent mostanában ezzel kapcsolatban, hogy a kinevezés módja nem volt törvényes.

Igen, hivatalosan is a szociális ügyekért felelős alpolgár- mester vagyok. A kinevezéssel indokolatlanul sokat foglalkozik az ellenzéki sajtó. Eddig az volt a baj, hogy Mirkóczki Ádám másodunokatestvére az alpolgármester, most meg az, hogy nem. Ez tipikusan a nyuszika és a sapka esete, egyszer az a baj, hogy van rajta sapka, máskor meg az, hogy nincs. A kinevezés körüli visszhang egy adminisztrációs hibán alapult, melyet a kormányhivatallal egyeztetve a jogszabályoknak megfelelően javítottuk.

A napi hírekben, a különböző közösségi média felületeken láthattuk, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan nem csak közösen, de egyénileg is igyekeztek a képviselők – pl. havi tiszteletdíjak felajánlása –, önkormányzati dolgozók segíteni. Hogyan „vizsgázott” ezekben a hónapokban a város, a képviselők, a lakosok ebben a különleges helyzetben?

A koronavírus-járvány miatti helyzet nagy kihívás elé állította az önkormányzatot, hiszen a kormány minden helyi feladat megoldását ránk bízta. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ilyen helyzetben még senki nem volt, ez teljesen járatlan terep volt az önkormányzatoknak és az országnak is. A városvezetés országos szinten is elől járt a védekezésben, egyedi és hatékony megoldásokat dolgozott ki, felállítottuk a fertőtlenítő-tájékoztató pontokat, a lakosságnak maszkokat vittünk, teszteket vásároltunk. Személy szerint a szociális ügyekért felelek, a járványhelyzet gaz- dasági következményei sokakat érintettek, napi szinten kapok megkereséseket, hogy elvesztették az emberek a munkahelyeiket, ezáltal lakhatási és megélhetési problémákkal küzdenek. A megnövekedett kapacitással működő szociális ellátórendszerrel folyamatos kapcsolatban vagyok, emberfeletti munkát végeznek. Ezúton is szeretném külön megköszönni az Egri Szociális Szolgáltató, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, valamint a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportjának az erőfeszítéseit. Nélkülük biztosan nem tudnánk kezelni a helyzetet. Fontosnak tartom elmondani, hogy szoros kapcsolatot alakítottunk ki különböző civil és segélyszervezetekkel. Személyesen szervezem és koordinálom az együttműködést. Az általuk biztosított tartós élelmiszercsomagok és egyéb adományok, felajánlások kiosztására kidolgoztunk egy rendszert, melynek keretében igyekszünk a legszélesebb körben eljutni a rászorulókhoz.

A járvány-helyzet minden korábbi tervet felülírt, kezdve a városi költségvetéssel. Hogyan segíthet a város a nehéz helyzetbe kerülő családokon, embereken?

Tény és való a járvány-helyzet most minden korábbi tervet felülírt, a költségvetést újra kell tervezni. A kormányzati megvonások és az adókiesések érzékenyen érintették a város büdzséjét, az önként vállalt feladatokból sokat el kell engednünk és

minden területen meg kell húznunk a nadrágszíjat.

Nyilván a kötelező feladatellátás adott, ezeket továbbra is fenn kell tartani, de szinte minden egyéb más területen a takarékosság a legelső szempont. A szociális válság tekintetében azt tudom mondani, hogy ez egy elhúzódó folyamat, az egri járásban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint 3500 fölé emelkedett a munkanélküliek száma, ezek közül nyilván nem mindenki egri, de ezt a növekedést igazolja a városi segélyezettek számának emelkedése. Több mint másfélszeresére nőtt a vírusmentes hónapokhoz képest az igénylői létszám. A 2020. évi rendelkezésre álló segélykeretből több mint 25 millió forintot használtunk fel, ez az április végi összesítés szerint a teljes keretösszeg több mint 40%- a. Véleményem szerint ebben a tekintetben talán az év vége felé, jövő év elején mondhatunk megnyugtatóbbat. Kérdés, lesz-e a vírusnak második hulláma. A városvezetés, a szakszolgálatok és az intézmények megteszik a lehetőségekhez mérten a legtöbbet, ez most senkinek nem könnyű időszak.

Kikapcsolódni nem igazán van időm és nem is lennék felelős vezető, ha most bármi mással foglalkoznék, ami nem a válságkezelés része. A napi munka után tökéletesen megfelelő, ha szüleimmel néhány jó szót tudok váltani, valamint a párommal tudok lenni. Az ő támogatásuk és szeretetük nélkül biztosan nem tudnék helytállni ezekben a rendkívüli
időkben.

NÉVJEGY

FARKAS ATTILA (Eger, 4. választókerület)
SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK:

  • 2020. május 1-ig: a Városi Szociális és Családügyi Bizottság elnöke
  • Városgazdálkodási Bizottság tagja
  • 2020. május 1-től: alpolgármester

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Budapest, 1990. március 12.

KÉPVISELŐSÉG KEZDETE: 2019. október 13-tól, 1 ciklus

E-mail: Farkas.Attila@ph.eger.hu

FOGADÓÓRA: Minden közgyűlés előtti héten szerdán 16:30-tól a Városházán


SZERZŐ: TURAY ZOLTÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

AKI BELESZÜLETETT A POLITIKÁBA…
SÓS TAMÁS (Egységben a Városért Egyesület), 3. választókerület

A címben megfogalmazott kitétel abszolút illik a 3. választókerület újonnan választott képviselőjére, hiszen az ifjabbik Sós Tamást az első és mindvégig meghatározó impulzusok édesapjától, dr. Sós Tamástól (megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő) érték, de mint mondta, nagyon sokat tanult dr. Nagy Imrétől (korábbi egri polgármester) is az önkormányzatiságról, az együttműködésről. Sós Tamás most az első ciklusát tölti az közgyűlésben. Korábban kétszer (2010, 2014) indult a helyi választásokon a 3., illetve a 11. választókerület jelöltjeként, de akkor nem sikerült bejutni a testületbe. Ettől függetlenül a bizottsági munkában már van tapasztalata, hiszen 2007-2010 között a TV Eger, míg 2010-2014 között a Városgondozás Kft. felügyelő bizottságának volt a tagja.

Nagyadózók fogadása (2019)

Sós Tamás civilben 24 éve dolgozik üzletkötőként és cégképviselőként Heves megye legnagyobb élelmiszer nagykereskedelmi cégénél. Az itt szerzett tapasztalat a képviselői munkában is jól kamatoztatható.

Szerencsés vagyok, hiszen a civil foglalkozás terén és képviselőként is a munka és a siker alapja az emberekkel való kapcsolattartás és együttműködés. A munkámban szerzett ta- pasztalataimat nagy mértékben tudom használni, mert napi szinten 20-30 céggel, emberrel kell a kapcsolatot tartanom. Az egyesületen belüli képviselőkkel jó a kapcsolatom. Van- nak, akikkel már 10–30 évre nyúlik vissza az ismeretségünk, barátságunk, de vannak olyanok is, akikkel a kampány során ismerkedtünk meg és folyamatosan csiszolódunk össze. Mára megtanultuk, hogy képviselőnek lenni elsősorban csapatmunka és bár vannak körzeteink, mégis mi együtt vagyunk felelősek Egerért. Fura, de talán a mostani válsághelyzet a legjobb „csapatépítő tréning” számunkra. Az ellenzékkel is az együttműködésre törekszem, amit főleg a Városgazdálkodási Bizottság elnökeként tudok erősíteni azzal, hogy a döntéseket konszenzussal igyekszem elfogadtatni. A jobbító szándékú módosító javaslatokat meghallgatom és nagy többséggel el is szoktuk fogadni, attól függetlenül, hogy melyik oldal képviselője javasolja.

Mennyivel másabb úgy politizálni, hogy most lényegében felül kell emelkedni a pártpolitikai nézeteken, hiszen helyben az Egységben a Városért Egyesület tagjaként lett képviselő, de az MSZP városi elnökségi tagja maradt. Hogyan működik ez a felállás?

Talán egy elemző mondta azt 2019 októbere után, hogy „ellenzéki szavazó született”, és Egerben is ők szavaztak bizalmat az Egységben a Városért Egyesület képviselőjelöltjeinek azért, hogy másképp vezessük a várost, mint tette azt eddig a Fidesz. Nekünk pedig úgy kell dolgoznunk, hogy megfeleljünk ennek a megelőlegezett bizalomnak. Pontosan most, a veszélyhelyzetben tett kormányzati elvonások is azt mutatják, hogy mindent meg kell tennünk a 2022-es kormányváltásért. Ezt csak azért bocsátom előre, hogy bár Eger városáért szeretnék tenni és elsősorban a várospolitika érdekel, de nem úgy, hogy beülök a képviselői székbe és másnap elfelejtem, hogy ezt kik- nek köszönhetem. Tehát: igen, a szocialista párt tagja vagyok, és mindent meg kell tennem az ellenzéki együttműködés sikeréért, a 2022-es győzelemért. És igen: az Egységben a Városért Egyesület tagja és képviselője vagyok, és mindent meg kell tennem Eger sikeréért. Az a szép, hogy a két kijelentés nem zárja ki egymást. Röviden pedig: baloldali lokálpatrióta érzelmű embernek aposztrofálnám magam.

Az általános áttekintés után térjünk rá a saját választókerületre. Hogyan látja, a jelenlegi helyzetben milyen terveket lehet megvalósítani?

A 3. választókerületben az elmúlt időszakban segítőimmel nagyon sok munkát végeztünk el. A lakossági észrevételek alapján iszaptalanítottuk a Szövetkezet és Berzsenyi Dániel utcákban a megjelölt árokrészeket. Prioritást élvez a körzetemben a folyamatos fásítás, zöldítés, de fontos a meglévő állomány kezelése, gallyazása is. Közlekedési tükröt helyeztünk ki a Hunyadi Mátyás Általános Iskola hátsó bejáratánál, a Brassói utcában – ezt 6 éve kérték folyamatosan a szülők. A Mátyás király út 11–35. között a kültéri padok javítása megtörtént. Ez alatt a néhány hónap alatt eddig jutottunk, de folyamatosan járom a körzetemet, beszélgetek a lakókkal, így a terveim között szerepel a Lajosvárosi Lidl-nél buszmegálló létesítése, illetve tovább folytatnám fedett buszmegállók létesítését. Kezdeményeztem a Köztársaság téren egy nagyobb gyógyszertár kialakítását is, ami kapcsolódna az itt befejezésre váró egészségügyi központhoz. Remélem, hamarosan birtokba vehetik a gyerekek és a szülők az új lajosvárosi kertvárosi óvodát. Jól halad a Puky Miklós úton a vízvezeték hálózat felújítása, cseréje. Remélem, hogy még az idén megtörténik a Sas utca – Mátyás király út közötti terület felújítása. Fontos feladatunk a Lajosvárosi temető bővítése is. Nemcsak az itt lakók, de az egész város számára nagy jelentőségű a Vasútállomás környékének kulturált rendezése. Bízunk benne, hogy a korábban megígért intermodális csomópont projekt forrásai megmaradnak, és egyszer az egész terület egységes rendezéséhez is eljutunk.

Szájmaszkok kézbesítése a Berze Nagy János utcában

A választókerület után nézzük a várost! A koronaví- rus-járvány miatt kialakult országos helyzet nem igazán kedvez a vidéki nagyberuházásoknak. Igény természetesen lenne rá, ellenben a források egyre szűkösebbnek tűnnek, illetve sok esetben más lett a prioritás. Milyen jövőképe lehet így a városnak?

Sajnos, jelen esetben a koronavírus körül kialakult helyzet és a kormányzati elvonások miatt az önkormányzat nagyon nehéz anyagi helyzetbe került. Ez a különböző projektek finan- szírozását megakadályozhatja. A Városgazdálkodási Bizottság elnökeként is a legfontosabbnak tartom, hogy a városban megmaradjanak a munkahelyek és ebben – a lehetőségeinkhez mérten – az önkormányzat mindenben támogassa az itteni vállalkozásokat. Most azonnali cselekvések ideje van: én is segítetek gyógyszert, élelmiszert bevásárolni az időseknek. Képviselői tiszteletdíjam egy jelentős részéből a rászorulókat segítem: élelmiszercsomagot vásároltunk több képviselőtársammal együtt, illetve maszkot, gumikesztyűt, fertőtlenítőszert biztosítottam az azt kérő embereknek, többek közt a lajosvárosi fertőtlenítőponton is. Az elmúlt 1,5 hónapban a képviselői tevékenységem jelentős része a koronavírussal kapcsolatos anomáliák megoldására korlátozódik.

Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a járvánnyal a nehézségek nem múlnak el, utána is jelentős feladatok hárulnak majd az önkormányzatra. Mivel úgy tűnik, hogy a kormány nem akarja az álláskeresési támogatást 3 hónapról felemelni, azoknak, akik ez idő alatt sem tudnak elhelyezkedni, már csak az önkormányzati szociális támogatás marad, ami jelentős terhet ró majd a megnyirbált költségvetésünkre. Mindent meg kell tennünk, hogy a saját intézményeink, cégeink dolgozóit megtartsuk. Külön is foglalkoznunk kell a kulturális területen a közalkalmazotti státusz megszüntetése nyomán kialakuló helyzettel.

Bizottsági elnökként korábban kezdeményeztem az üres önkormányzati lakások felújítását, ezt reményeim szerint folytatni tudjuk. Szeretném itt is megköszöni a szakapparátus, a városi cégek munkatársainak munkáját.

Egyelőre nem látszik, hogy mikor tud majd újra indulni a turizmus, de örömmel látjuk a vállalkozói összefogást, amit a városnak is támogatnia kell: nagyon sok egri megélhetését biztosítja, de a város intézményei is sokban függnek ettől, elég csak a Várra gondolnunk.

Hosszan sorolhatnám még a feladatokat, de mindenki tudja, látja, hogy komoly nehézségekkel kell megküzdenünk az előttünk álló időszakban. Azt gondolom, hogy kemény munkával, összefogással sikerülhet az életet újra olyanná tenni Egerben, ahogyan mindannyian szeretjük.

„Kikapcsolódásként szőlőtermesztéssel foglalkozom. A fizikai munka kikapcsol, szeretem a metszést, a kötözést, illetve amikor a végeredményt meg tudom kóstolni, az is örömmel tölt el. Munka, közélet, hobbi – de egyikben sem lehetnék sikeres anélkül a szerető családi támogatás nélkül, amit a feleségem, a gyermekeim és a szüleim biztosítanak a számomra.”

NÉVJEGY

SÓS TAMÁS (Eger, 3. választókerület)

SZERVEZET: Egységben a Városért Egyesület

TISZTSÉGEK:

  • A Városgazdálkodási Bizottság elnöke
  • A Városi Szociális és Családügyi Bizottság tagja
  • A Közbeszerzési Döntőbizottság tagja

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1974. szeptember 30.

KÉPVISELŐSÉG KEZDETE: 2019. október 13-tól, 1 ciklus

E-mail: Sos.Tamas@ph.eger.hu
Telefon: 06 20 215 1608

FOGADÓÓRA: Előre egyeztetett helyen és időpontban


SZERZŐ: TURAY ZOLTÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT, GÁL GÁBOR