Számba vettük, mi mindennel gyarapodott Eger az elmúlt két és fél év során
Noha egy-egy önkormányzat munkájának rendkívül sokféle fokmérője lehet, az emberek többsége – tegyük hozzá: teljes joggal – hajlamos ezt az alapján megítélni, hogy az adott településen mi mindent korszerűsítettek, hoztak rendbe, vagy az épp milyen új létesítményekkel gyarapodott. Ha innen nézzük a dolgot, az egri választópolgároknak igazán nem lehet okuk panaszra, hiszen az elmúlt két és fél esztendőben számos fejlesztés és beruházás szemtanúi lehettek, amelyek értékét csak emeli, hogy egy olyan időszakban történtek, amelyet nem „csupán” gazdasági nehézségek jellemeztek, de amikor szinte szó szerint leállt az élet. Hogy aztán mennyivel bővült volna az eredmények listája, amennyiben nincs az egész világra kiterjedő koronavírus-járvány, lehetetlen megmondani, ám ha leltárt készítünk, így is bőven van miből válogatni.
Ha a projekteket közelebbről vizsgáljuk, látható, hogy azok részint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP), részint a Modern Városok Programhoz (MVP) köthetők, amiként az is megfigyelhető, hogy a pályázatok jó része ciklusokon átnyúló volt, vagyis azokat még az előző vezetés indította, ám a befejezésük részben vagy teljesen a várost jelenleg irányítókra várt és vár.
Modern Városok Programja
A már befejezett beruházások közül a legnagyobb „falat” kétségkívül az úgynevezett Nemzeti Úszó- és Vízilabdaközpont egyik elemeként – az MVP segítségével – megvalósított, a Kertész, illetve a Klapka utca sarkán álló parkolóház volt, és nem pusztán azért, mert 1,7 milliárd forintba került, hanem mert azt az első kapavágástól az utolsó simításokig már a 2019 októberében megválasztott önkormányzat menedzselte. Hogy a tervek többi részéből lesz-e valami, több mint kérdéses, hiszen abból a pénzből, amelyet annak idején e célra jóváhagytak, ma nemhogy a megálmodott szálloda és új versenyuszoda nem hozható ki, de ezek egyike sem. A helyi úszó- és vízilabdasport azonban így is gazdagodhat, mivel a városvezetés feltett szándéka a Bitskey Aladár Uszoda rendbetétele – többek között a létesítmény energetikai korszerűsítése –, csakúgy, mint a Balassi Bálint Általános Iskolában található tanmedence felújítása, amely az utánpótlás-nevelésben játszhat fontos szerepet.
Úgyszintén a Modern Városok Programhoz kapcsolódik „Az egri vár állagmegóvó felújítása” néven futó, több milliárd forintra rúgó projekt, amelynek valamennyi eleme rendelkezik úgynevezett kiviteli engedélyes tervvel, így csak a bonyolítón, a BMSK-n azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-n múlik, milyen ütemben haladnak a dolgok. És bár jó néhányszor lehetett olyan vélekedéseket hallani, hogy fölösleges ennyi pénzt a várra költeni, két dologról ne feledkezzünk meg: az egyik, hogy e műemlék állagának megóvása mindenképpen feladat, másfelől pedig a vár Eger talán legvonzóbb látványossága, ilyenformán egy, nem kis részben a turizmusból élő város számára nagyon fontos.
Megújuló utak és közművek
Külön érdemes szólni az utak és az alattuk húzódó közművek felújításáról, ugyanis ezek állapotára az emberek kiváltképp érzékenyek. A már befejezett munkák között említhető az Egészségház utca, ahol nemcsak a szennyvízcsatorna rekonstrukciójára került sor, de a csapadékcsatorna cseréjére is, amelyre több mint 200 millió forintot költöttek. Jelenleg is zajlanak a munkák a Kertész utcában, ahol 1,7 milliárdért egy úgynevezett „faltól falig” korszerűsítésnek lehetünk a tanúi, amely nem kizárólag a pályatest és a közművek felújítását foglalja magában, de többek közt körforgalom, illetve kerékpárút kialakítását is. Külön jó hír, hogy az utcában való közlekedés – legyen szó autósokról, kerékpárosokról vagy gyalogosokról – a tervezettnél sokkal előbb, már idén szeptemberben-októberben megindulhat, de az egyéb, kisebb tennivalókkal is végeznek a korábban ígért, decemberi határidőre. Nem sokat kell már várni a Sas utca korszerűsítésének második fejezetére sem, amelynek során az Ady Endre utcához közeli vasúti átjárótól a Mátyás király utcáig terjedő rész felújítását végzik. A mintegy 300 millió forint ráfordítást igénylő munka során – épp úgy, mint a korábban átadott szakaszon – nemcsak az útpálya újul meg teljes egészében, de a közművek is. Hasonló nagyságrendű pénzt igényel egy másik, szintén folyamatban lévő projekt, nevezetesen a Külsősor utca teljes rekonstrukciója egészen a vasúti átjáróig. De az ezt követő részen is dolgoznak majd, hiszen ott gyalogosjárda épül, a ZF Hungária telephelyénél pedig egy zúzottköves parkoló kap helyet.
Közismert történet a napelempark ügye, amely beruházástól a közgyűlési többség azért állt el, mivel a több mint egymilliárdos vissza nem térítendő állami támogatás mellé Egernek még 500 millió forintot kellett volna letennie, ami meghaladta a lehetőségeket. (Érdemes megjegyeznünk, hogy ha a pályázat kiírói előre látták volna a mai energiaárakat, alighanem eltekintettek volna ilyen volumenű önerőtől.) Amilyen sajnálatos, hogy a napelemparkból nem lett semmi, legalább olyan örömteli, hogy az annak megvalósításához megítélt 1,1 milliárdos állami támogatás nemhogy nem vész el, hanem kifejezetten hasznos célokat szolgál majd: 700 millió forintból megoldható majd a Kossuth Lajos utca elöregedett csapadékcsatornájának cseréje – a szennyvízcsatorna esetében ez már megtörtént –, a fennmaradó 400 millió pedig a Lenkey János 1848-49-es honvéd tábornok szülőházának felújítását szolgálhatja. Ez utóbbi nem csupán azért sürgető, mert a lepusztult épület afféle „kulturális tájsebnek” tekinthető, vagy, mert választási ígéret volt az ingatlan helyrehozatala, hanem mert az egriek is régóta szeretnék, hogy végre valami érdemleges történjen az ügyben.
Gárdonyi-kert, Ziffer-galéria, futókör
A kultúrához és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó beruházásokkal is gyarapodott a város. Ott van mindjárt a Gárdonyi-kert, ami az átalakítást követően olyan, a szabadidő eltöltésére minden szempontból tökéletesen alkalmas, közösségi teret biztosít, ahol a családok éppen olyan jól érezhetik magukat, mint a fiatalabb vagy az idősebb korosztályokhoz tartozók tagjai. Arról nem beszélve, hogy a park területét, kültéri bútorait egyaránt szabadon használhatják az egriek, a környékbeliek és az itt megforduló turisták, ráadásul a helyszín tökéletesen alkalmas családi, baráti, kisközösségi programok fogadására is. Joggal tekinthető az egri kulturális élet újabb ékkövének a Ziffer Sándor Galéria: az egykori zsinagóga épületének teljes külső és belső felújítása közel 150 millió forintba került, amely összegből egyebek mellett új bejárat és fogadótér létesült, megújult a homlokzat, az épületgépészet, s korszerű, akadálymentes mosdó készült. Közel 400 millió forintból újult meg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak helyet adó Nagypréposti palota is, amelyben immár lift, számítógépes oktatóterem és a megújuló környezetben elhelyezett értékes helyismereti gyűjtemény várja a bibliotékába látogatókat. Emellett döntő részben elkészült az egykori helyőrségi művelődési otthon teljes rekonstrukciója – az épületet a civil szervezetek már a birtokukba is vették –, egyedül a családbarát kávézó vár még kialakításra, ám belátható időn belül az is várja majd a betérő vendégeket. És ha már a szabadidő eltöltéséről esik szó, meg kell említeni az érsekkerti kondiparkot és futókört is: noha utóbbi „csak” 100 milliós kiadás volt, a létrejötte emblematikusnak tekinthető, lévén az egriek eddig csak álmodozhattak arról, hogy ilyen szép környezetben hódolhatnak a futás iránti szenvedélyüknek.
Egészségügyi központ, óvodák, melegedő
A jelek szerint sikerült-sikerül előrelépni szociális és egészségügyi területen is. Előbbit jelzi például az úgynevezett felnémeti melegedő jelenleg is tartó megvalósítása: a mintegy 140 milliós ráfordítással elkészülő intézmény a hajléktalanok nappali ellátását segíti majd. Ami az egészségügyet illeti, nagyon jelentős előrelépésnek tekinthető a lajosvárosi Köztársaság téren 370 millió forintból tető alá hozott új egészségügyi központ is, amiben öt új, a gyermekek és a felnőttek orvosi ellátását szolgáló rendelő kapott helyet.
Természetesen korántsem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról a beruházásokról, amelyeknek elsősorban a családok, azon belül is a kisgyermekeket nevelők örülhetnek legjobban. Nem véletlenül, lévén két, új építésű óvodáról van szó: ezek egyike a Pozsonyi utcában készült el több mint 515 millió forintból, míg a másikra, melyet a Kertész utcában adták át, 552 millió forintot meghaladó összeget fordított a város. De a már meglévő ilyen intézmények is sokkal komfortosabbá váltak, köszönhetően azoknak az energetikai korszerűsítéseknek, amelyeket több helyen is végrehajtottak (így a Szivárvány Óvoda, a Ney Ferenc Óvoda, valamint a Benedek Elek Óvoda tagintézményeiben ), s persze, azon klímaberendezéseknek, amelyek biztosíthatják a kicsik nyugodt pihenését az egyre elviselhetetlenebbé váló nyári hőhullámok közepette. Emellett mivel a kisgyerekek legfontosabb napi „munkája” a játék, gyanítható, hogy a Benedek Elek Óvoda két tagintézményében mindennél jobban örültek azoknak a műfüves mini focipályáknak, amelyekről talán új Puskás Öcsik indulnak majd el.
És bár még igen hosszan folytathatnánk a már lezárt, illetve a megkezdett beruházások, fejlesztések számbavételét – megemlítve például az Idősek Berva-völgyi Otthona főzőkonyhájának felújítását, a Vitkovics-ház energetikai korszerűsítését, térfigyelő kamerák telepítését vagy éppen a Szala városrész rehabilitációját –, talán ennyiből is kitűnik, hogy a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági nehézségek ellenére Eger képes volt előrelépni. Ez pedig az előttünk álló, inflációval, energiaválsággal és ki tudja, még mi minden bajjal terhelt időszakban némi optimizmusra adhat okot.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
