Bejegyzés

Jóga Marika: „Sokat beszélgetek azokkal, akiknek szüksége van rá.”

Varga Miklósné, vagy ahogy a városban szólítják, Jóga Marika 1996 óta az Egri Jóga Klub vezetője. Okleveles jógaoktatóként arra tette fel életét, hogy segítsen embertársain. Nyolcvanadik életéve felé járva is aktív tagja Eger civil közösségének, az 1989-ben alapított, és máig aktívan működő Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület elnöke.  A városi közgyűlés 2020. augusztus 20-án Eger városáért nyújtott civil-, egészség- és környezetvédő tevékenységéért „Pro Agria” szakmai díjjal jutalmazta. Varga Miklósnéval a jóga testre és lélekre gyakorolt jótékony hatásairól, valamint annak közösségteremtő erejéről beszélgettünk.

Ma már mindenki csak Jóga Marikaként ismeri. Úgy tartják, világ életében törekedett az egészséges életmódra, és arra, hogy segítsen másoknak.

Mindig is emberekkel foglalkoztam, és kerestem azokat a lehetőségeket, amelyek kollégáim egészségét szolgálják. Személyzeti, oktatási és munkavédelmi előadóként dolgoztam a VASVILL Nagykereskedelmi Vállalatnál. Többféle munkakört töltöttem be a nagyjából 140 főt foglalkoztató cégnél, ám legfőbb feladatom az volt, hogy a dolgozók egészségére ügyeljek, és jobbá tegyem munkakörülményeiket.

Hogyan sikerült beépíteni a tornát kollégái mindennapjaiba?

Az 1980-as évektől kezdve központilag közvetítettek a rádióban egy 10 perces testnevelést minden hétköznap reggel 9 óra előtt.

Olyan munkahelyeken – például varrodában -, ahol szalag mellett dolgoztak, ekkor tartottak egy szünetet. Fel kellett állnia a munkavállalóknak, és azt a 10 percet mozgással kellett tölteni. Nálunk egy hosszú folyosó volt az irodaházban, és amikor ment a műsor, kértem kollégáimat, hogy menjünk ki a folyosóra. Itt elvégeztük ezt a kis tornát. Egy ilyen alkalommal Miskolcról, a központból érkeztek áruforgalmi előadók az egri kirendeltségünkre. Mondtam nekik, hogy gyorsan pakoljanak le, és csatlakozzanak hozzánk. Amikor befejeztük, kollégáim jelezték, hogy annyira jót tett a mozgás, hogy máskor is végezzük el a gyakorlatsort. Így épült be ez a szokás a mindennapjainkba.

Miként vált élete részévé a jóga?

Egy nőgyógyászati műtétet követően – 1988-ban – kerestem azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével újra megtalálhatom önmagam.

Ekkor jutottam el Kocsis Árpádné András Gizella, első jógamesterem – 2017-ben hunyt el 99 évesen – órájára a Bartakovics Béla Közösségi Házba. Akkor még nem jógaszőnyegeket használtunk, hanem szivacsot. Gizi néni varrt nekünk rá anyagból huzatot. Tele volt a terem, és valaki integetett, hogy menjek előre, mert csináltak nekem helyet. Gizi néni pedig csak beszélt-beszélt. Annyira izgatott voltam, hogy nem is tudtam figyelni arra, amit mond, de éreztem, hogy minden elmondott szava jótékonyan hatott rám. Mindez olyan élményt adott, hogy azonnal magával ragadott a jóga.

Hogyan lett jógaoktató?

A foglalkozások mellett elkezdtem tudatosan figyelni a táplálkozásomra is. Ugyanis ebben az időben szerveződött az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület Egerben, amelynek ma is elnöke vagyok. Akkoriban rendszeresen látogattam azokat a szakmai előadásokat, ahol az ország legjobb orvosai beszéltek a helyes táplálkozásról. Ennek hatására átértékeltem az étkezésemet: változtattam.

Néhány hónap elteltével kollégáim látták rajtam, hogy sokkal nyugodtabb vagyok. Kérték, hogy mutassam meg azokat a légzőgyakorlatokat és mozdulatsorokat, amelyeket a jógafoglalkozások alkalmával elsajátítottam. Volt egy klubhelyiség a VASVILL irodaház alagsorában, és munka után ide kezdtünk el járni 5-6 fővel, hogy elvégezzük azokat a gyakorlatokat, amelyeket az órákon tanultam.

Idővel megismerte Csendes Erzsébet, okleveles jógatanárt, aki a mai napig tart foglalkozásokat Egerben a Diófakút úti stúdiójában.

Így van. Erzsébet gyerekkora óta sportol, először balettet tanult, majd gyógytornász végzettséget szerzett. A jóga pedig szépen lassan az élete részévé vált. Számtalanszor járt Indiában is. Ő az 1990-es években még Szlovákiában élt, de gyakran jött Egerbe a férjéhez, Csendes Lászlóhoz, aki itt volt színművész.

Ilyenkor mindig tartott nekünk órákat, amelyeken rendszerint sokan vettünk részt. Sosem felejtem el, amikor az egyik foglalkozás elején körbenézett és többeket kijavított. Engem megkért, hogy hajtsam össze a szőnyegemet. Követve az utasításait, keresztbe tett lábbal kiegyenesítettem a hátam, és éreztem, hogy kinyílok, mint a virág. Ekkor eldöntöttem, hogy Csendes Erzsébettől kell tanulnom, mert ő tudja, mi szükséges ahhoz, hogy megérezzük, mit jelent valójában a jóga. Nagyon sok tanfolyamot szerveztem neki. Az Iyengar jóga módszert tanultuk meg tőle.

Milyen hivatalos jógaoktatói képzést lehetett akkoriban elvégezni?

Magyarországon az 1990-es években még valóban nem létezett jógaoktatói rendszer. Noha már akkor is voltak olyan idős emberek, akik nagy tapasztalattal bírtak a jóga módszerek terén, de mi úgy éreztük, hogy a szlovákoktól kell tanulnunk. Náluk már akkor is jól működő rendszere volt a jógaoktatásnak. Idővel megismertük dr. Timcsák Gézát, aki a Szlovák Jógaszövetség és a Kassai Jógatársaság elnöke, valamint az Európai Jóga Unió tagja. Később (1997/98) az ő javaslatára néhányan részt vettünk a Szlovák Jógaszövetség Miskolcon szervezett jógaoktatói tanfolyamán, ahova az ország minden tájáról jöttek tanulni vágyók. Csendes Erzsébet is bíztatott, egyszer így fogalmazott: „Míg a másik meg tudja mutatni a gyakorlatot, mert hajlékony, és nincsenek olyan ízületi problémái, mint neked, te el is tudod mondani, hogy a gyakorlatot honnan indítsa, és mi jó neki. Az a legfontosabb, hogy mi jut el a jógázó tudatáig. Ez pedig azon múlik, hogy miként mondja el és építi fel a gyakorlatokat az oktató.”

Varga Miklósné vallja, hogy nem az a jó tanár, aki a legjobban hajtja végre a gyakorlatokat, hanem az, aki a leginkább képes átadni tudását másoknak is.

Elképesztő nyugalmat áraszt a jelenléte. Mi a titka?

Talán a jógából és az életszemléletemből fakad. Emellett olyan kiváló szellemi segítőim vannak, akik a mai napig terelgetnek ezen az úton. Sokat beszélgetek azokkal, akiknek szüksége van rá. Mindig egy pozitív gondolattal vagy idézettel kezdem foglalkozásaimat. Fontos, hogy tudjam, a hozzám érkezőknek mire van igénye, és milyen testi, vagy lelki problémákra keresnek választ.

Mikor és milyen órákat tart?

Szombaton és hétfőnként van jógaórám. Hét éve tartok csütörtökön a EKMK Lakossági Információs és Szolgáltató Iroda (LISZI) egyik kis termében meridián tornát is, amely lényegében egy egészségmegőrző foglalkozás. Ezen általában 10-14-en vagyunk. Ha van rá igény, szoktunk például szem- vagy lábtornát gyakorolni, de gyakran végzünk kézmasszázs tornát is. Mindehhez nem kell semmilyen eszköz: ülve, állva és utcai ruhában végezhető valamennyi gyakorlat. Az egészségmegőrző tornára szoktam vinni borsmenta, levendula, valamint jojoba masszázsolajat. Már ez felvidítja az ott levőket.

Hétfőn délelőtt pedig értelmi fogyatékos fiataloknak tartok jógát a Kallómalom úti napközi otthonban (Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátó Központja).

Mindig hálás vagyok azért, hogy velük dolgozhatok, mert rendkívül sok szeretetet árasztanak. Ők jellemzően nem képesek talajon ülni, de olyan támlás és karfás foteljük van, amelyen kapaszkodva szépen ki tudják nyújtani a lábukat, és meg tudnak fordulni. Nemrég kaptam tőlük egy kedves üzenetet Facebookon, ahol egy kis virág dobozkából szökken ki egy fából kivágott pillangó. Az egyik gyermek azt mondta nekem, hogy ezt azért kaptam, mert mint fogalmazott: “Marika néni úgy repdes, mint egy pillangó.”

Bárhova hívnak, a következő idézettel kezdem előadásomat:

Ha gondoskodtok a fa gyökeréről,
akkor a fa kivirágzik és magától illatozni fog.
Ha gondoskodtok a saját testetekről.
akkor az elme és a lélek magától kisugárzik.

B.K.S. Iyengar

 


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Ünnep és szüret egy időben, egy helyen

Idén – immáron 25. alkalommal – szeptember 18-20. között a Szépasszonyvölgy ad otthont Eger Civil Ünnepének, amellyel azonos helyszínen és együttműködés eredményeként tartják szeptember 19-én az Egri Szüretet is. A háromnapos ünnep keretében Eger civil szervezetei színpadi műsorral és számos ismeretterjesztő, valamint kulturális programmal, különféle szolgáltatásokkal várják a város lakóit és az Egerbe látogató vendégeket. Az eseménysorozatról Farkasné Juhász Margittal (Egri Civil kerekasztal tagja, az Eger Civil Ünnepe koordinátora) beszélgettünk.

„Közös tervek és egyeztetések eredménye, hogy Eger Civil Ünnepe idén partnere lett a szintén nagy hagyományokkal bíró Egri Szüretnek. A korábbi évektől eltérően idén változik a programhelyszín: a két rendezvény szervezői több helyszínnel és programmal várják az érdeklődőket a Szépasszonyvölgy árnyas parkjában” – mondta el lapunknak Farkasné Juhász Margit.

Eger Civil Ünnepe 2020. szeptember 18-án (péntek) egy jubileumi ünnepséggel kezdődik, amelyet az EMJV Polgármesteri Hivatal Konferenciatermében rendeznek meg. Az egri civilek 25 évét egy fotókiállítás, valamint egy könyvbemutató által ismerhetik meg jobban az érdeklődők.

A szervező úgy véli, az ünnepi találkozás sok közös élmény és emlék felidézésére ad majd lehetőséget. Együtt lesznek a múlt és jelen aktivistái, akik a hétköznapokban önkéntesen és önzetlenül, karitatív módon összefogva dolgoznak a város kulturális, egészségügyi, szociális területein, valamint a sportéletben is. Ugyancsak pénteken számos program közül válogathatnak majd a Szépasszonyvölgybe látogatók. Több pince teraszán kellemes dallam kíséri majd a híres egri nedűk zamatát.

„2020. szeptember 19-én (szombat) az Eger Civil Ünnep második napján tartják az Egri Szüretet is, amely a városból induló szüreti felvonulással veszi kezdetét. Az ünnepi traktoros felvonulás résztvevőinek megérkezése után a színpad ad helyet a megnyitónak, a szüreti koszorúszentelésnek, valamint az ünnephez kötődő díjak átadásának. A civil kulturális egyesületek több órás műsora zenével és tánccal teszi majd örömtelivé a szombati szépasszonyvölgyi programot” – ismertette.

Eger városában több mint 100 civil szervezet működik, és az elmúlt években hatalmas kapcsolatrendszert építettek ki aktív közösségi tevékenységüknek köszönhetően.

Munkájuk országosan elismert, példaértékű összefogás eredménye. Jelentős elismerés, hogy az Egri Civil Fórum, az egri civil szervezetek közösségének „parlamentje”, bekerült az Egri Települési Értéktár Nemzeti Értékei közé.

„Az idei ünnep részeként a civil hálózat szervezetei a színpadon tartott műsorokkal párhuzamosan szolgáltató sátrakban mutatkoznak be, és nyújtanak interaktív programokat az érdeklődőknek. Ebben az évben is törekednek arra, hogy minden odalátogató aktív részese legyen a felkínált szolgáltatásoknak. A szervezetek összehangolt munkával idén is tematikus egységeket hoztak létre, hogy közös tevékenységüket mindenki megismerhesse” – részletezte.

Az Eger Civil Ünnepe részeként 2020. szeptember 20. (vasárnap) rendezik meg a 25. Barokk Futóparádét az Érsekkertben. A programon bárki részt vehet. Az esemény célja a közösségteremtés mellett a sport népszerűsítése is.

„A 25 éves ünnep attól válik teljessé, hogy annak részként, ám egy korábbi időpontban, 2020. szeptember 12-én (szombat) a civil szervezetek a Felsővárosban Mozgásba hozzuk a várost címmel tartanak különféle közösségi programokat az ott lakóknak” – tette hozzá.

Az Eger város civil szervezeteinek Fórumán elfogadott mottó: CIVILEK, ÉRTED – ÉRTÜNK! nem változott, szellemiségét örökölték az elődöktől, és viszik tovább az elkövetkezendő 25 évben is.

„Az ünnep idén más szervezést igényel, mint a korábbi években. A járványügyi helyzet ugyanis nagyobb odafigyelést, valamint a higiénés szabályok körültekintőbb betartását teszi szükségessé. Lehetőség lesz a kézfertőtlenítésre, a mellékhelyiségekben történő fertőtlenítésre, valamint a kontakt helyeken kötelező lesz a szolgáltatók részére a szájmaszk viselése” – hangsúlyozta Farkasné Juhász Margit.

A szervezők reményei szerint mind Eger Civil Ünnepe, mind pedig az Egri Szüret maradandó élményt nyújt majd az érdeklődőknek.


PROGRAMOK NAPI BONTÁSBAN

SZEPTEMBER 12.
Mozgásba hozzuk a várost (Felsőváros)

SZEPTEMBER 18.
Jubileumi ünnepély (Polgármesteri Hivatal, Konferenciaterme)

SZEPTEMBER 19.
Egri Szüret és a civil szerveztek programjai (Szépasszonyvölgy)

SZÉPASSZONYVÖLGY A CIVIL SZERVEZETEK PROGRAMJAI TEMATIKA SZERINT:

  • Egészség-sziget:
    egészségi állapotfelmérés és egyéb szűrővizsgálatok
  • Család-sziget:
    közös kreatív foglalkozások gyermekek és felnőttek részére
  • Esélyek szigete:
    interaktív foglalkozások fogyatékkal élő alkotók számára (gyöngyfűzés, különféle sporttevékenységek, stb.), érzékenyítő eszközök bemutatása
  • Generációk összefogása-sziget:
    hagyományos ízek, katonai fegyverzetkiállítás, képzett rendőrkutyák bemutatása
  • Zöld-sziget:
    ősi növényfajták bemutatása, kóstolási lehetőség a különféle biotermékekből, környezetvédelmi technikák ismertetése
  • Folk-udvar:
    népművészeti egyesületek bemutatkozása (viseletkészítő, fafaragó, kézimunkázó, üvegfestő, stb.)
  • Különlegességek-szigete:
    mentőautó bemutatása az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport közreműködésével

SZEPTEMBER 20.
Barokk Futóparádé (Érsekkert)


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: GÁL GÁBOR, CSATHÓ TIBOR

Prokaj Lászlóné Juhász Magdolna tősgyökeres egri, aki lány kora óta kiválóan süt és főz.

 

Prokaj Lászlóné Juhász Magdolna

Nyugdíjas, ám hét éve alelnöke az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezetnek. A civil közösség célja, hogy az idősebb nemzedéknek lehetőséget teremtsen a szabadidő hasznos eltöltésére, a kulturális hagyományok őrzésére és tovább­adására. Ennek részeként nagyon szeretnek közösen főzni. Így Magdolnával nem csupán a szervezetről, hanem a hagyományos gasztronómiáról is beszélgettünk. A gulyásleves vagy éppen a pogácsa a hazai konyha két alapvető ételspecialitásának számít. Nincs ez másként Egerben sem, ám nem mindegy, miként készítjük el…

Mikor tanult meg főzni, és mit jelent önnek a gasztronómia?

A főzési technikámat tizenévesen kezdtem kialakítani. Részben azért van kiemelt szerepe az életemben a sütésnek és a főzésnek, mert 26 évig kórházban dolgoztam, és az ott kínált kosztot ettem. Másrészt van két vérszerinti gyermekem a házasságomból – a férjem elhunyt –, és élettársam által van kettő nevelt gyermekem is. Gáborral 1986 óta alkotunk egy párt, így amíg a gyerekek ki nem repültek, hatunkra főztem napi rendszerességgel.

Örülök, hogy a gyerekeink is megtanulták, hogy miként kell elkészíteni a hagyományos ételeket, mert én ezt láttam otthon. Fontosnak tartottam azt is, hogy megtanulják, hogy a tészta nem a boltban ’terem’, hanem kellenek hozzá alapanyagok, türelem és alázat.

Mi jellemzi az egri konyhát?

Itt mindig is domináltak a húsos ételek. Eger belvárosában az 1960-as évektől kezdve önálló – hal, csirke, sertés – húsüzletek voltak. A mai napig működik a város piaca, ahova a környező falvakban élő termelők hozták be a friss (liba, kacsa, stb.) portékát. Mi mindig is nagyon ragaszkodtunk ahhoz, hogy ugyanazoktól szerezzük be a húst. Én például nagyon szeretem a vadhúsokat. Már nem él a sógornőm, de ő szakács volt, és ezeknek az elkészítését tőle tanultam meg. A környező falunapok és főzőversenyek alkalmával is gyakori, hogy vagy vadpörköltet főztünk galuskával, vagy vadmalac-levest, hiszen mindkettő nagyon tartalmas és gazdag egytálétel. A zsűritől a kiemelt elismerés még sohasem maradt el.

Nemcsak Ön, hanem élettársa, Horváth Gábor is aktívan részt vesz a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet életében.

Így van, mindkettőnknek fontos a közösség. Gábor hat esztendős kora óta zongorázik, és ő szervezi a zenés műsorokat, készíti a zenei alapokat, valamint aktívan részt vesz az egyéb programok összeállításá­ban, és azok hangosításában. A szervezetnek van egy elnöke, és két alelnöke.

Milyen programokat szerveznek a 250 fős közösségnek? Miben áll a sikerességük?

Kirándulásokat, főzéseket szervezünk, valamint olykor közösen megyünk el nyaralni. Emellett tartunk táncos-zenés eseményeket is. Hét évvel ezelőtt 90 fővel vettük át a szervezetet, amelynek létszáma folyamatosan növekszik. Természetes, hogy a fiatalabbak­hoz hasonlóan a nyugdíjas korosztály is keresi a program­lehetőségeket, és szeretne egy közösséghez tartozni, ahol aktívan töltheti el a szabad­idejét. Korábban hetente voltak programjaink az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házban, ám amikor az épületet felújították, minden civil szervezet kitelepült onnan. Olyan helyet kellett találnunk, ahol az (akkor nagyjából) 200 fős közösség befér. Az EKVI étterem minden szempontból megfelelő a foglalkozásainknak.

Jelenleg kéthetente tartunk tematikus összejöveteleket, ahol mindig van egy meghívott előadó, szakértő, orvos, író, aki egy adott témáról tart előadást. Várhatóan augusztus 31-én jön hozzánk Bakacsi Ernő, író, aki a nemrégiben megjelent Árpád álma (A 907-es pozsonyi csata) c. legújabb könyvét mutatja majd be.

Az egyik legnépszerűbb esemény, amikor a szervezet tagjai együtt főznek.

Úgy gondolom, hatalmas közösségteremtő ereje van annak, amikor majdnem 200 ember eljön Felsőtárkányba, és együtt készít gulyást vagy babgulyást. Egy ilyen alkalom komoly előkészítést igényel. Megvásároljuk, és együtt megpucoljuk a zöldségeket. Ezt követően felvágjuk a húsokat, és a helyszínre kivisszük az üstöket, ahol fával tüzelünk.

A jó gulyásleves titka, ha szívvel-lélekkel és sokáig készítjük.

Mit főz közösen a szervezet legközelebb?

A városban idén is megrendezik a 25. Eger Civil Ünnepet a Szépasszonyvölgyben. Ezen az ünnepen természetesen főz a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet is. Ebben az évben szarvasból fogunk vadpörköltet készíteni, amelyhez igazi magyaros galuska lesz a köret.

A főzésen kívül már 22 éve hagyomány, hogy szervezetünk tagjai saját készítésű pogácsát is mindig hoznak erre az eseményre. Ilyenkor ahányan sütünk – sokszor 20-30 fő –, annyiféle pogácsával kínáljuk meg a résztvevőket, hiszen nincs két egyforma recept.

Receptek, ahogy Prokaj Lászlóné készíti

Gulyásleves

  • 50 dkg sertéscomb
  • 50 dkg oldalas
  • 10 dkg zsír
  • 1 fej vöröshagyma
  • 50 dkg sárgarépa
  • 50 dkg petrezselyemgyökér
  • 1 db zellergumó- és zöld
  • 40 dkg krumpli
  •  1 db tv-paprika
  • 1 db tárkony ág
  • ízlés szerint só, bors, szegfűbors

A kockára vágott vöröshagymát zsíron üvegesre megpirítom, majd rá­teszem a pi­rospaprikát és a kockára darabolt húsokat.

A vizet főzéssel elpárologtatom a húsról, és rádobom a karikára vágott zöldségeket, majd azt megforgatom és fel­ön­töm kb. 3 liter vízzel.

Ezt követően így fűszerezem: só + bors + szegfűbors + zeller zöld + zöldség zöld + tv-paprika. Ezután lassú tűzön főzöm nagyjából 2 órán át. (Amennyiben szükséges, a kóstolások után még lehet pótolni a fűszereket tetszés szerint.)

A végén, amikor a hús már majdnem puha, az apró kockákra vágott krumplit is beleteszem, majd főzöm 20 percig.

Krumplis pogácsa

  • 50 dkg liszt
  • 12 dkg sertészsír
  • 40 dkg héjában főtt burgonya
  • 1 dl tej 2,8%
  • 2 dkg élesztő
  • 1 ek cukor
  • 2 db tojás
  • 1-2 dkg só
  • 15 dkg reszelt sajt

A langyos tejjel a cukrot, valamint az élesztőt összekeverem és megkelesztem.

A lisztet, a zsírt és az áttört krumplit kis sóval összeállítom, illetve külön a megkelt élesztős tejbe belekeverek egy darab tojást. Ezután az összeállított tésztába öntöm az élesztős tejet. Jól összedolgozom, kidagasztom a krumplis tésztát és duplájára kelesztem egy kelesztő tálban.

Amikor megkelt, kinyújtom és 15 percenként háromszor hajtogatom.  Az utolsó nyújtásnak ujjnyi vastagságunka kell lennie. A tészta tetejét késsel vékonyan, rácsosan bevag­dosom, majd kör-pogácsaszaggatóval formákat készítek. Ezt követően tepsibe helyezem, és 30 percig még kelesztem.

A tetejét megkenem egy tojás, kevés tej és egy kis darab piros paprika keverékével, majd megszórom reszelt sajttal.

Ezután 200 Celsius-fokon sütöm 30 percig.

Vigyázni kell, hogy ne barnuljon meg a teteje, mert attól keserű lesz a pogácsa.


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

ABÓCZKI HANNA

Egri Lenkey János Általános Iskola

Hanna nyolcadik osztályosként a középiskolai felvételikre is készült. A bolondballagásuk, a bankettjük és az osztálykirándulásuk elmaradt, év végén, ugyan csak korlátozott létszámmal, de elbú- csúzhattak egymástól és tanáraiktól. A járvány alatt leginkább a közös programok és a barátai hiányoztak.

„Szinte minden nap videochateltünk, internet nélkül szerintem nem bírtam volna ki ilyen sok időt.”

A digitális oktatásban eleinte nehezen vette rá magát a tanulásra, illetve a pedagógusokkal való kapcsolattartás is döcögősen indult. Viszont pozitívumként emelte ki, hogy a feladatokban az osztálytársaiktól is tudtak segítséget kérni, sőt akár közösen is megírhatták azokat. Emellett könnyebbségnek tartotta, hogy a háziknál nem vették olyan szigorúan a tanárok a határidőket, akár aznap délután is pótolhatták és továbbíthatták azokat.

„Ami nem igazán nyerte el a tetszésemet az itthoni tanulásban, az az eddig megszokott bioritmusom felborulása. Mivel nem érzékeltem, hogy mikor van szünet és mikor tanóra, úgy éltem meg, mintha az egész napom egy nagy szünet lett volna.”

Nehézségként az otthonülésre és a semmittevésre emlékszik vissza. „Mindig is izgága voltam és sosem szerettem unatkozni, az elmúlt időszak viszont nem volt túl mozgalmas. Éppen ezért nagyon vártam, hogy vége legyen a vírusjárványnak és találkozzunk a barátaimmal.”

Hanna bevallása szerint az elmúlt hónapokban sok filmet és sorozatot nézett, a kertjükben töltötte az idejét, olvasott, illetve belekezdett az otthoni edzésbe, amit azóta is igyekszik a mindennapjai részévé tenni. „Ezt az  időszakot soha nem fogom elfelejteni, eléggé megviselt, de a tudat, hogy egyszer vége lesz, mindig feldobta egy kicsit a napjaimat. Az online térben végig mellettem álltak a barátaim és tartottuk egymásban a reményt, így kicsit könnyebb volt átvészelni a karantént.”

 

KOVÁCS-PARÓCZAI TEKLA

magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus
Egri Dobó István Gimnázium

A 30 éves családanya és pedagógus Egerben él férjével és kisfiával. Egykori középiskolájában a második tanévet töltötte tanárként. Az átállás a tantermen kívüli oktatásra számára is tartogatott nehézségeket, de a kollégáival próbálták a legtöbbet kihozni ebből az időszakból.

„Talán ezekben a hónapokban értékeltem leginkább az internet gyorsaságát és a számos, ingyenesen felhasználható digitális tartalmat, okostankönyvet, videókat és módszertani segéd- leteket.”

A fiatal, kezdő pedagógus 6 csoportban tanít 7.-től 12. évfolyamig. Az általános iskolai csoportoknak heti 2-2 alkalommal tartott videós órát.

„Ezt nemcsak a tananyag feldolgozása szempontjából éreztem hasznosnak, hanem a rendszeres „személyesebb” kapcsolat miatt is, ami kölcsönösen motivált engem és a gyerekeket is.”

A gimnáziumi csoportokban általában 30 fő fölötti az osztálylétszám. Itt legtöbbször az általa készített prezentációkat hívta segítségül a témakörök megértéséhez.
„Nagy pozitívumként éltem meg, hogy – néhány „csellengőtől” eltekintve – a gyerekek kötelességtudóan és rendszeresen dolgoztak, a feladataikat általában határidőre teljesítették. Óriási kihívás volt viszont számomra ilyen körülmények között életemben először érettségiztetni, hozzátéve azt, hogy mindössze két héttel a vizsgák előtt vált egyértelművé, hogy idén elmaradnak a szóbelik.”

Az elektronikus javítást időigényes munkaként élte meg. A mindennapos személyes kapcsolatot nagyon hiányolta, különösen az érettségi előtt álló osztálynál.

„Azt éreztem, hogy így nem tudok olyan lelkesítően hatni rájuk. Mi, pedagógusok, és a diákság egyaránt egy fárasztó időszakon vagyunk túl, de büszke vagyok arra, hogy helytálltunk, és helytállt a mi „klasszikus” köznevelési rendszerünk (is). Iskolánk minden diákja sikeresen leérettségizett, és már a jól megérdemelt nyári pihenését tölti.”

A délelőtti online órák és feladatok után Tekla próbált minél több minőségi időt tölteni az óvodás kisfiával.

„Mivel a férjem is itthonról dolgozott, viszonylag egyszerűen kialakítottuk az új napirendet. Délelőtt a fiúk a kertben fociztak, délután pedig én társasoztam a gyerkőccel, vagy éppen kártyáztunk, sakkoztunk, rajzoltunk. A kisfiam óriási mozgásigényét az online fociedzések feladataival és a családi „derbikkel” nagyjából ki tudtuk elégíteni, de az utolsó hetekben már egyértelműen láttuk, hogy Áronnak nagyon hiányoznak az óvodás pajtásai, így boldogok voltunk, amikor megtudtuk a hírt, hogy újra nyitnak az óvodák.”

Tekla az elmúlt időszakra tanárként és szülőként is alapvetően pozitívan tekint vissza.

„A diákok pozitív visszajelzésein túl, a kritikák is építőleg hatottak rám, és talán ma már azt is tudom, hogy ha az ember egy kicsit kikényszerül szakadni a mindennapi rohanásból, azáltal, hogy lassabban él, még jobban tud szeretni és még inkább hálás tud lenni mindazért, amije van.”

 

TÓTH LEVENTE

színművész
Gárdonyi Géza Színház

A márciusban bezárt  színházak kapcsán  a társulatot szin-te azonnal érintette a járvány. A színészeket elsők között „tiltották” el a foglalkozásuk gyakorlásától. Tóth Levente elmondása szerint, a pedagógus felesége és nyolcadikos lánya együtt kereste a kiutat a digitális oktatás útvesztőiből. „Fölbolydult az életünk, kibillentünk a komfortzónánkból, an- nak ellenére, hogy alap- vetően digitális család- nak tartjuk magunkat.”

A társulat a színház közösségi oldalain online tartotta a kapcsolatot a közönséggel. „Kerestük és éltünk a lehetőségekkel. Szerencsére ebben maximálisan partner volt az intézmény, azonban a szín- padi varázst, az esténkénti közösségi élményt semmi nem pótolhatja.”

Az átformálódott mindennapokat nem élték meg tragédiaként. Az otthoni viccelődéseiket gyermekük unszolására videókban is rögzítették, és megosztották a közösségi médiában.

„A visszajelzések miatt úgy gondoltuk, ha néhány ember arcára mosolyt tudunk csalni, akkor azt miért ne tennénk meg. Most viszont már ideje visszakomolyodni – néhány ember bánatára. Másfelé kell koncentrálni az energiákat, de mindig fontos, hogy jókedéllyel lássuk meg a lehetőségeket, hogy ne essünk depresszióba.”

 


SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: GÁL GÁBOR, BILKU KRISZTIÁN