Bejegyzés

Meghódította a rozé az Instragramot

Évről évre nő a rozé rajongótábora. A fiatalabb generáció körében is egyre népszerűbb ez a borfajta. Az International Wines and Spirits Record (IWSR), a nemzetközi bor- és párlatpiac kutatására specializálódott cég elemzői a legfrissebb, 2019-es adatokat vizsgálva arra jutottak, hogy a rozé továbbra is az egyik legerősebb trend a világon. Nincs ez másként Egerben és a térségben sem.

Dan Mettyear, az IWSR borkutatási igazgatója szerint a rozé egyértelműen növekedési pályán van. „A rozé továbbra is az egyik legerőteljesebb és legszélesebb körű trend a borokon belül, olyan sokszínű piacokkal, mint az Egyesült Államok, Paraguay, Kína és Namíbia. Ahogy a rozétrend az elmúlt években fejlődött, a fogyasztók igényei úgy tolódtak el a könnyebb, provence-i stílus irányába, amely megtestesíti az élénk, nyári pillanatokat.” A provence-i bor exportja az elmúlt öt évben évente átlagosan 28%-kal nőtt.

Nemzetközi szinten várható, hogy egyre több magasabb árú, csúcsminőségű rozé kerül a piacra.

Ezzel egyidőben a rozét készítő borászoknak érdemes a vegán szegmensre is figyelmet fordítani, ugyanis számíthatunk arra, hogy egyre több vegán matrica jelenik meg a palackokon, és a webáruházak is kialakítanak egy külön részt ezeknek a boroknak. Az Egyesült Királyság egyik vezető online borkereskedése, a Majestic már 2019-ben 200 bort listázott vegánként, szemben az egy évvel korábbi 39 borral.

A rozé egyik nagy erőssége abban rejlik, hogy – bár azt hinnénk, hogy a rózsaszín elriasztja őket – a nők mellett a férfiak is ugyanolyan szívesen fogyasztják.

Az Y-generáció pedig még divatosabbá tette, hiszen a közösségimédia–platformokon menőnek számítanak az olyan hashtagek, mint a #roséallday. Éppen a vizuális megjelenítés miatt a palacknak, címkének egyre nagyobb a jelentősége, ahogy előtérbe kerülnek az alternatív csomagolási megoldások is, akár a kisebb kiszerelésű üvegek, fémdobozok vagy a környezetbarát innovációk, kartondobozok. A lényeg, hogy legyen színes és feltűnő, és mutasson jól az Instagramon.

Barta Anna, a mátrai Nagygombos birtok borásza régóta elkötelezett a rozék irányába, ezért mindig figyelemmel kíséri, hogy a borpiac mely történései milyen hatással lehetnek a rozékra. Úgy látja, hogy évről évre nő a kereslet a rozék iránt, az emberek szerencsére nem tudják megunni. “Ezzel együtt folyamatosan reagálnunk kell a változásokra, amelyek nem mindig csak fogyasztói igények, hanem a Brexit, vagy az amerikai piacokra való kijutás nehézsége, a klímaváltozásra való reagálás a szőlőtermesztéssel kapcsolatban, a fine dining éttermek elvárásainak való megfelelés, vagy éppen most a Covid-19 piaci hatásai” – nyilatkozta.

 

 

Az Ostoros Családi Pincészet tulajdonosával és vezetőjével, valamint az Egri Borműhely elnökével, Soltész Gergővel beszélgettünk az Eger környékén is tapasztalható rozé iránti növekvő igényekről, és a megváltozott borfogyasztói szokásokról.

Az elmúlt 10 évben mi is egy folyamatosan felívelő tendenciát tapasztalunk a rozé fogyasztással kapcsolatban. Egyre népszerűbb ez a bortípus, amelynek különböző módozatai jelentek meg a piacon” – mondta el lapunknak Soltész Gergő. Hozzátette, kezdetben volt a klasszikus száraz rozébor, emellett egyre elterjedtebbek lettek a nagyobb szénsavtartalmú termékek, valamint az édesített rozék. Lényegében a rozébor egy önálló kategóriává nőtte ki magát.

„A rozébor a fiatalok számára egy vonzó termék, hiszen jellemzően gyümölcsös, friss, és ideális esetben a palackozástól számítva egy éven belül el szoktuk fogyasztani. Azt látjuk, hogy a könnyed, megnyerő ízek vonzóbbak a fiatalabb generáció tagjainak körében, mint egy testes, magas tannintartalmú, markáns ízű és illatvilágú vörösbor” – részletezte.

„Amíg 5-10 évvel ezelőtt abszolút a bikavér dominanciájáról lehetett beszélni, addig manapság összértékesítést tekintve a rozé boraink képviselik a legnagyobb volument. Évente több mint egymillió palackot adunk el ebből a bortípusból” – hangsúlyozta.

„A rozéborok esetében arra törekszünk minden évben, hogy egy nagyon tiszta ízvilág, és minél inkább gyümölcsös jelleg domináljon. Szerencsénk van abban, hogy kiváló adottságú borvidéken dolgozhatunk; másrészt a nagy művelt területnek is köszönhetően széles a fajtaválasztékunk. Minden évben azokat a szőlőfajtákat használjuk fel az alaprozék készítéséhez, amelyeket az adott évjáratban a legígéretesebbnek gondolunk. Ebben az évben is nagy öröm volt számunkra, hogy a borvidék legjobb rozé borának a mi Kékfrankos félszáraz rozénkat választották” – összegezte.


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT

Tarsoly József

Hogyan lett az Egri Bikavér Ünnep főszervezője?

2005. április 1-e óta hegybíróként dolgozom. A hegyközségnek van egy nonprofit kft-je, amely rendezvényeket is szervez. 1996-ban tartották az első Egri Bikavér Ünnepet. A kilencediket már én rendeztem. Az elmúlt időszakban számtalan, főleg a turizmushoz kapcsolódó kiskereskedő keresett meg minket azzal, hogy gyakorlatilag hónapokra leállt a piac, így az esemény nonprofit jellegéből adódóan idén elsődleges célunk az volt, hogy segítsünk a termelőknek abban, hogy értékesíteni tudják termékeiket.

Mikor és hogyan alakult ki a rendezvény dátuma?

Idén sem szerettünk volna kapkodni, és nem volt célunk, hogy minden áron megtartsuk az ünnepet. Egy ilyen rendezvény megszervezéséhez több hónap szükséges, rendkívül alapos és körültekintő munkát igényel, így a járvány miatt kialakult helyzet következményeként számoltunk azzal is, hogy idén elmarad a fesztivál.

Azt a legkésőbbi időpontot kerestük, amely még nem esik egybe az őszi iskolakezdés napjaival, ugyanakkor nem szerettük volna azt sem, hogy a valamikori Bormustrával egy időben legyen. Végül tartottunk egy megbeszélést a Városházán, ahol valamennyi rendezvényszervező, szőlész és borász részvételével egyöntetűen az augusztus 20-23-i hétvége mellett döntöttünk. A rendezvény megvalósulásá­hoz bruttó ötmillió forinttal járult hozzá az önkormányzat.

Mi a fesztivál fő profilja?

Azon borászok vehetnek részt, akiknek egri csillaggal ellátott bora van.   Az összes kiállító maga választ egy éttermet, amelynek ételeivel leginkább harmonizál a bora. Ezek a párosok zömében a hétköznapokban is együttműködnek.

Mennyire teremt közösséget a rendezvény? Minden korosztályra gondolnak a szervezők?

Ebben a négy napban egy olyan miliőt kívánunk létrehozni, amely alkalmas arra, hogy a mindennapok mókuskerekéből kizökkenve az idelátogatók egy kicsit elengedjék magukat és beszélgessenek egymással.

Nem kizárólag egy adott korcsoportot és társadalmi réteget szeretnénk elérni, hanem valamennyi korosztályt és társadalmi réteget. Ebbe természetesen beletartoznak a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok is. Azt tapasztaljuk, hogy ez utóbbi réteg nagyon aktívan részt vesz a rendezvényen. A fesztivál színvonalát az is mutatja, hogy sokan jönnek Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecenből, de akár Győrből is. Sőt, Lengyelországból is gyakran érkeznek hozzánk szívesen látott vendégek.

Milyen foglalkozásokkal és zenei programokkal várják a látogatókat? Gondolnak a gyermekekre is?

Az Egri Csillag színpadon számos interaktív gyerekprogramot, rajzolást, ügyességi játékot  tartunk. Ezen a színpadon lépnek fel azok a zenekarok is, amelyek elsősorban a fiatalabb korosztály igényeit elégítik ki. Az elmúlt években nagyon sok egri zenekar – Cabaret Band, Endless Project – itt mutatkozott be, idén pedig már a nagyszínpadon lépnek fel.  Összességében igyekeztünk olyan programkínálatot összeállítani, ahol mindenki megtalálja a maga zenei ízlését.

Noha ezen a fesztiválon a gasztronómiáé a főszerep, elképzelhetetlen nagyobb fellépők nélkül. Szombat este várhatóan Szulák Andrea és Majsai Gábor a Stúdió 11 Ensemble-vel élő koncertet ad.

Ugyancsak különleges produkció lesz csütörtök este az Egri Szimfonikus Zenekar fellépése is.

Mennyi látogatót várnak?

Tavaly több mint 50 ezren vettek részt a négynapos fesztiválon. Bízunk benne, hogy lehetőségünk lesz idén is legalább ennyi látogatót fogadni majd az eseményen. Vélhetően ebben az évben is a Dobó téren tartják majd az augusztus 20-i városi díjátadó ünnepséget, amelyről szintén át szoktak jönni érdeklődők.

Mennyire számít borversenynek az esemény?

Az Egri Bikavér Lovagrend, amelynek én is tagja vagyok, nemcsak borlovagokat avat szombaton, hanem a borünnep legjobb bikavérét is kiválasztja és kihirdeti. A lovagrend egy 15-20 fős szakmai grémiumból áll, de vannak benne olyanok is, akiknek nincs ilyen végzettségük, mégis kiválóan bírálnak. A kiállítók közötti legnagyobb versengés természetesen a fogyasztók elismeréséért zajlik.

Mit gondol az egri bikavérről, milyen szempontok szerint ítéli meg a borokat?

Elsődlegesen a borharmóniát keresem. Amikor egy testes bikavér magas pontokat kap, nem feltétlenül jó ivású bor.  A jó bor olyan, mint egy több lábú szék: ha túl savas és magas az alkohol–, vagy a tannintartalma, akkor valamelyik irányba elbillen, és nem lehet harmonikus.

Régóta bírálok borokat, és úgy gondolom, hogy jelentősen befolyásol­ják az adott ital milyenségét a körülmények. Teljesen más például zárt helyen és szabad téren borokat kóstolni. Az is meghatározó, hogy a bor és mellé felszolgált étel mennyire harmonizál az adott borral.


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT