A beruházásoktól a pénz- és szívügyekig – Mirkóczki Ádámmal beszélgettünk

Mi tagadás, igencsak irigykedhettek elődeikre a 2019 őszén megválasztott képviselő-testületek tagjai, ugyanis míg az elődeiknek jó pár békeév jutott, nekik röviddel a települések kormányzásának átvétele után a világszerte pusztító koronavírus-járvánnyal és annak rendkívül súlyos következményivel kellett szembesülniük. Amikor pedig már úgy tűnt, e rendkívüli, az ötesztendős ciklus első felét szinte mindvégig uraló időszak után az élet végre visszatér a rendes kerékvágásába, érkezett az orosz–ukrán háború, az elszabaduló élelmiszer- és energiaárak, régen látott mértékű infláció, a forint mélyrepülése, stb., amelyek úgyszintén nem könnyítik meg a településvezetők helyzetét. Lehet-e ilyen körülmények között is eredményeket fölmutatni, vagy a puszta túlélés is sikernek tekinthető? Egyebek mellett ezt igyekeztem megtudni Mirkóczki Ádám egri polgármestertől, akinek a magunk mögött hagyott bő két és fél év kapcsán először is azt a kérdést tettem fel, hogy akkor most az a bizonyos pohár félig üres vagy félig tele.

Ezen én is nagyon sokat gondolkodtam – mondja a városvezető –, és végül arra jutottam, hogy is-is. Mert ha onnan nézem, mennyi mindent érhettünk volna el, ha nincs a világjárvány, akár félig üresnek is láthatom a poharat, ám ha azt veszem alapul, hogy e nehéz, sok tragédiával járó időszak ellenére is fejlődött, gyarapodott Eger, akkor egyértelmű, hogy félig tele van. Az ugyanis aligha vitatható, hogy a rendszerváltást követő több mint három évtized legnehezebb két esztendeje jutott nekünk és ahogy elnézem, nem lesz egyszerűbb az idei és a jövő év sem. A megnövekedett rezsiköltségek nem csak a lakosságot sújtják, előzetes becslések szerint a jövő évben Egernek 5 milliárd forinttal kell többet fizetnie majd az intézményeinek fenntartására és a város egyéb kiadásaira. Összességében mégis inkább a sikerek felé billen a mérleg nyelve, jóllehet bennem is van némi hiányérzet, függetlenül attól, hogy olyan körülmények hatottak a munkánkra, amelyekről nem csupán nem tehettünk, de amelyek befolyásolására nem – vagy csak alig – volt módunk. Megjegyzem, Eger nemcsak önmagához, de más városokhoz viszonyítva is jó állapotban van, működőképes. A projektek zajlanak, a költségvetés a súlyos bevételkiesések dacára is stabil, s nagyjából szinte minden területen tartjuk azt az ütemtervet, amit előzetesen elképzeltünk.

Korábban úgy fogalmazott, bár jelentős pénzeknek kellett búcsút inteni, mind 2020-2021-ben, mind pedig idén úgy sikerült egyensúlyi költségvetést készíteni, hogy közben nem adósították el, és nem árusították ki a várost…

Ez így igaz. Le kellett mondanunk a gépjárműadóról, az idegenforgalmi adóról, s akkor ott volt még a legnagyobb csapás, jelesül, hogy az iparűzési adót a felére, egy százalékra csökkentette a kormányzat. Arról nem szólva, hogy egy olyan városban, amely döntően az idegenforgalomból, vendéglátásból él, a covid-19 miatti lezárások óriási érvágást jelentettek. És bár ezen okok miatt nem feltétlenül tudtunk olyan nagyságrendű támogatásokat adni, mint terveztük és szerettünk volna, a kötelező feladatainkra mindig megfelelő összegeket biztosítottunk, a projektek pedig – ahogyan arra az előbb már utaltam – nem álltak le.

A különféle fejlesztések, beruházások területén mit hozott ez a két és fél év?

A legnagyobb falatot kétségkívül a Modern Városok Programjához köthető projektek jelentik, és bár ezeket voltaképp megörököltük, a Kertész utcai parkolóház tető alá hozása teljes egészében a mi nevünkhöz fűződik, ami nagy szó, ugyanis ez a közel másfél milliárdos beruházás egy kiszámíthatatlan gazdasági környezetben valósult meg. A várban folyó munkálatok megfelelően haladnak, s ami külön jó, hogy már valamennyi projektelem rendelkezik kiviteli engedélyes tervvel. A TOP-os beruházások zöme kifutott, és igen jó esély van arra is, hogy az ígért határidőre, őszre befejeződik a Kertész utca másfél milliárdos, faltól falig, vagyis mindenre kiterjedő átépítése. És bár sorolhatnék még olyan munkákat, amelyek tetemes összegeket emésztettek fel – lásd az Egészségház utca korszerűsítését –, annyit megjegyeznék, hogy noha jellemzően a nagyobb léptékű beruházásokat-fejlesztéseket szokták kiemelni – amiként most én is tettem –, ezer és egy olyan van, amely forintban kifejezve ugyan kisebb jelentőségűnek tűnik, ráadásul nem is túlzottan látványos, mégis legalább oly lényeges, mint az imént említettek. Ott van például a Városgondozás gépparkja, amelyet az első körben mintegy 100 millióból újítottunk meg, avagy a szívemhez annyira közel álló érsekkerti futókör, ami hosszú-hosszú ideig csak álom volt az egriek számára. Ismétlem, ezek nem milliárdos tételek, mégis igen komoly eredménynek számítanak, figyelembe véve, hogy a város életének egyik legnehezebb szakaszában valósultak meg. Akárcsak az Egészségház utca felújítása, amire az előbb már utaltam, ahol fél évszázados közműveket kellett kicserélni, amelyek bármelyike akármikor összeomolhatott volna, totálisan ellehetetlenítve az abban a városrészben lakók életét. Hasonló korszerűsítés zajlik majd a Kossuth Lajos utcában is. Hadd hangsúlyozzam újra, hogy ezek a már befejezett, illetve jelenleg zajló fejlesztések – amelyekből még bőven sorolhatnék – olyan években történtek-történnek, amelyek gazdaságilag kiszámíthatatlanok, s amelyeket nemcsak a különböző kormányzati elvonások fémjeleztek, de a koronavírus-járvány miatt jócskán csökkenő bevételek is.

E két és fél esztendőben mindent összeadva mennyi pénz jutott beruházásokra, korszerűsítésekre?

Sok… milliárdok. Ha csupán a több mint másfél milliárdért megépített parkolóházat, netán a Kertész utca hasonló összeghez közelítő felújítását veszem alapul – és akkor még ott van az Egészségház utcára fordított kétszáz, illetve a várra költött több száz millió forint –, már bődületes összegeknél tartunk, noha ezek csak egy részét képezik az ilyen jellegű kiadásainknak. De hogy pontos választ adjak a kérdésére, a 2019 őszétől napjainkig eltelt időszakban több mint 13 milliárdot fordítottunk fejlesztési, beruházási feladatok végzésére. Egyszóval szerintem az égvilágon semmi okunk a szégyenkezésre, annak eldöntését pedig, hogy milyen lehetőségeink lettek volna, amennyiben a koronavírus-járvány miatt nem áll meg az élet, kinek-kinek a fantáziájára bízom.

Beszélt is róla, de egyébként is tudom, hogy a futókör nemcsak az egyik választási ígérete volt, de a szívügye is. Ám azt hallottam, mégsem ennek a megvalósítására a legbüszkébb…

Ez tényleg így van, mivel a legkomolyabb eredménynek a helyi tömegközlekedés szinte ingyenessé tételét tartom, főképp azért, mert régen látott nehézségű gazdasági körülmények között sikerült tető alá hoznunk. Még csak megtippelni sem igazán tudom, hány megbeszélés, találkozó, egyeztetés, hány irat elkészítése kellett ahhoz, hogy végre révbe érjünk. Borzalmasan sok munkaórát fordítottunk arra, hogy gazdaságilag és jogilag is teljesen rendben legyen minden. Úgy hiszem, méltán lehetünk büszkék arra, hogy ezt a szerződést a Volán Zrt.-vel összehoztuk, hiszen az egrieken kívül egyetlen megyeszékhely lakói sem mondhatják el magukról, hogy a lakóhelyükön egy éven át jószerivel ingyen vehetik igénybe az autóbuszokat. Az eladott bérletszámok pedig azt mutatják, hogy megérte az a sok-sok idő és energia, amit e konstrukció kidolgozására fordítottunk.

Míg korábban az volt a mérvadó, hogy egy város milyen eredményességgel pályázott a különféle forrásokra – TOP és társai –, addig manapság az a legfőbb kérdés, hogy mennyire sikerül megfelelően hasznosítani az elnyert pénzeket…

Ez kétségkívül az egyik leglényegesebb szempont. Mi is elsősorban arra igyekszünk összpontosítani, hogy a rendelkezésünkre álló összegeket – az ár-érték arányt tekintve – a lehető legjobban használjuk fel. Hogy mást ne mondjak, rendkívül sok energiát fektettünk abba, hogy a 2016 óta fel nem használt TOP-os forintokat – nem jelentéktelen pénzről, mintegy kétmilliárdról van szó – miként tudnánk igazán hatékonyan elkölteni. Így újragomboltuk a kabátot, magyarán készíttettünk egy projektlistát, amit szerencsére mind a Pénzügyminisztérium, mind a Magyar Államkincstár illetékesei elfogadtak: ennek eredményeként újulhat meg például a Lenkey-ház, a Kossuth Lajos utca déli oldala, s ebből készülhet el a felnémeti melegedő is. Szerintem manapság a hangsúly már messze-messze nem azon van, jutunk-e elégséges forráshoz, hanem hogy azt el tudjuk-e költeni, s ha igen, mire.

Mi a helyzet az önkormányzati cégekkel, amelyekkel az itt élők zöme, így vagy úgy, kapcsolatba kerül, s amelyek ilyenformán kihatnak arra is, mennyire érezzük magunkat komfortosan a lakóhelyünkön…

Maga az a tény, hogy még működnek, hogy nem álltak bele a földbe a járvány idején, óriási sikernek értékelhető, hiszen közülük több közel egy éven át zárva volt. Emlékezzünk csak vissza, milyen sokáig nem lehetett például strandolni vagy moziba menni… Mindez azt jelentette, hogy a Termál Kft. és az Agria Film Kft. hosszú-hosszú hónapokon keresztül egyetlen forintot sem termelt, miközben persze, költségeik voltak, egyebek mellett azért, mert próbálták a dolgozóikat megtartani, nekik fizetést adni. Nem csoda, hogy a tartalékaik teljesen kimerültek, és önkormányzati „lélegeztetőgépre” kerültek. De szerencsére túlélték ezt az időszakot, s ma már ugyanúgy teszik a dolgukat, mint a járvány előtt. Igaz, azt jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy a mindenkit sújtó energiaválsággal hogyan birkóznak majd meg, hiszen az rájuk is hihetetlen terheket ró. Most erre kell felkészülnünk, amire lehet is esélyünk, feltéve, ha a közgyűlés valamennyi tagja felnő ehhez a feladathoz.

A politikusoknak elsősorban az a feladatuk – az önkormányzati szereplőknek különösképpen –, hogy az emberekért dolgozzanak. Van akármilyen ismeretük arról, hogyan fogadták az egriek például az Ön által is említett nagyobb fejlesztéseket, vagy épp a lényegében ingyenes helyi tömegközlekedést?

Noha reprezentatív felméréseket nem készíttettünk, de a hozzám érkező visszajelzések kifejezetten pozitívak. Nagyon-nagyon sokan hálásak az egriek számára mindössze ezer forintért megvásárolható buszbérletért, de az olyan apróbb dolgokért is, mint amilyen a strandon való éjszakai fürdőzés, amely a programom egyik sarkalatos pontja volt. Aztán méltányolják azokat a sorozatos erőfeszítéseinket is – így többek között, hogy egy seregnyi programot, rendezvényt támogatunk, illetve hozunk a városba –, amiket azért teszünk, hogy még több kül- és belföldi vendéget csalogassunk ide. Ezzel a szándékkal vettük fel a kapcsolatot a Harley Davidson-találkozó szervezőivel, s természetesen ezért gondoltuk jó ötletnek, hogy Eger egyik legismertebb helyszínén, a Dobó téren adjanak egymásnak randevút több nemzet erős emberei. Az ilyen és ehhez hasonló események sokat segíthetnek abban, hogy városunk a vendégéjszakákat tekintve továbbra is őrizze előkelő, dobogós helyezését.

Ha már egri polgárok és ingyenes helyi tömegközlekedés… Meglehetősen sokan és sokat bírálták azért, mert csakis az tarthat igényt a jelentős kedvezményre, akinek egri lakcímkártyája van. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy Önt ez nem különösebben izgatta, hiszen meggyőződése, hogy a helybelieknek kijár a pozitív megkülönböztetés…

Nemhogy meggyőződésem, hanem afféle vezérfonalam, ars poeticám. Erről szól az ingyenes helyi tömegközlekedés, erről szólt az a kérésem, hogy a helyiek számára ne emeljék a strandbelépők árát – sajnos, az Eger Termál Kft.-nél ezt valamiért nem hallották meg –, és erről szól majd például a parkolási díjak emelése is, ami az elképzeléseim szerint az ittenieket nem érintené. Az ugyanis a véleményem, hogy Egerben igenis élvezzenek kiváltságokat az egriek. S ahogy idáig, úgy a jövőben is e gondolat jegyében igyekszem a munkámat végezni.

 

Válságkezelési Intézkedési terv az egriekért:

  • 2023-ban nem kell építményadót fizetni az egri magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak az egri lakóingatlanuk után!
  • 2022. október 1. és 2022. december 31. között nem kell bérleti díjat fizetni az egri önkormányzat tulajdonában álló bérlakások után!
  • 2022. október 1. és 2022. december 31 között nem kell bérleti díjat fizetni az egri önkormányzat tulajdonában álló üzlethelyiségek után!
  • A legnagyobb energiafogyasztású egri ingatlanokat időszakosan bezárjuk/nyitvatartási idejüket korlátozzuk, hogy az ott dolgozók munkahelyét megmentsük, a jelenlegi munkabéreket garantáljuk!

A közgyűlés a tervezetet elutasította!


SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT