Milyen kincseket rejthet egy takaros kiskert?

Az úgynevezett vénasszonyok nyara, vagy az indián nyár beköszöntével kinek ne esne jól egy kis citromfűvel ízesített hideg limonádé, hűsítő bodzaszörp, esetleg egy kellemes mentatea? Amennyiben a lelkünk legmélyén egy kicsit is angolnak érezzük magunkat, sőt öt órakor „Ideje teázni!” felkiáltással pattanunk fel az íróasztalunk mögül, a legideálisabb, ha mindig tudunk mihez nyúlni, és otthonunkban tőlünk egy-két karnyújtásnyira esik a fűszer-, illetve konyhakert. Innen aztán bőségesen válogathatunk, sőt későbbi felhasználásra is bespájzolhatunk az adott év terméséből a hidegebb évszakokra. A legkedveltebb és legismertebb fűszer-, valamint gyógynövényekről a Kertbarát Kör Egyesület Eger elnöke, Zerényi Endre osztotta meg velünk tapasztalatait.

Míg a kertünkben leggyakrabban előforduló fűszernövényekről a bazsalikom, az oregánó, a majoranna és a kakukkfű juthat először az eszünkbe, az otthoni alapanyagokból gyorsan és egyszerűen elkészíthető frissítők hallatára talán a legtöbbünknek a citromfű, a menta és a levendula ugrik be. Hogyan látja, az elmúlt években felfedezhető egyfajta tendencia a felsoroltak kertekben való megjelenésében?

Talán ma már nem is nagyon találunk olyan kertet, ahol ezeket ne fedezhetnénk fel, pedig néhány évvel ezelőtt még csodaszámba ment, ha a háztartások egyharmadában találkoztunk az említett fűszer- és gyógynövényekkel. Manapság már inkább akkor húzzuk fel a szemöldökünket, ha valahol hiába keressük ezeket a nem véletlenül népszerű növényeket. Szerencsére nagyon elterjedtek, és mint szakembernek az a véleményem, hogy bár sokan eleinte inkább dísznövényként tekintenek rájuk, előbb-utóbb felmerül az igény a tudatos hasznosításukra.

Jelenleg melyik tábor a népesebb, inkább a hobbidísznövény-kertészeké, vagy azoké, akik már tudatosabban mozognak ezen a téren?

Egy átmeneti időszakról beszélhetünk, hiszen amikor valakiben felmerül az igény, hogy a konyhába is bekerüljenek ezek a növények, akkor megtapasztalhatja, hogy nemcsak a boltból lehet vásárolni, hanem akár frissen, akár kiszárítva, például teakeverékként is hasznosíthatja mindazt, amit a kertben ültet. Jelenleg azt látjuk, hogy nagyjából fele-fele arányban tartanak díszként, divatból bizonyos növényeket, ugyanakkor erősödik a trend, miszerint egyre többen igyekeznek bejuttatni ezeket a konyhába is.

Melyek a legismertebb fajták, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, akár a hobbikertészek otthonaiban is?

Különösen kedvelt a menta és a citromfű. Nemhiába, hiszen ezekből nagyszerű limonádét lehet készíteni, ami ráadásul nagyon egészséges. Talán akkor a leghatékonyabb, ha a zöld levél kerül az italba, de természetesen ki lehet szárítani, és mivel illóolajtartalommal rendelkezik, így télen is bártan felhasználható, bár akkor inkább forró tea formájában esik jól a fogyasztása. Talán ebben rejlik a varázsa, hogy többféleképpen is hasznosítható.

Emellett a csalán körül is kezd egyfajta kultusz kialakulni, amelyre sokszor csupán gyomnövényként tekintenek, hiszen az utak szélén is elterjedt, de fontos, hogy megváltozzon az ember szemlélete ezzel kapcsolatban, mert amint a benzin- és gázolajhajtású motorok kikopnak az utakról, úgy az útmenti növények ismét fogyaszthatóvá válhatnak.

Ez mennyire reális városunkban?

Egerben nem példa nélküli az ötlet, hiszen korábban Közösségi terek, ehető városok elnevezéssel már indult egy kezdeményezés. Ennek ellenére jelenleg még nehezen elképzelhető, hogy odamenjünk az útmenti növényekhez, hogy leszakítsuk, hiszen valószínűleg tele vannak nehézfémekkel. Ilyen szempontból ezek is inkább dísz-, mintsem haszonnövények, hiszen nem javasoljuk a felhasználásukat.

Ellenben, ha zömében elektromos buszok és autók közlekednek majd, akkor lehetne, sőt kellene is ezzel a témával foglalkozni. Éppen úgy, ahogy mostanában arról kezdtünk beszélgetni, hogy milyen jó lenne az útszegélyeket újra gyümölcsfákkal beültetni, hiszen mire elterjednek az elektromos autók, addigra termőre fordulnak, és úgy nézhetnének ki a települések, mint a falvak 100-150 évvel ezelőtt, amikor elképzelhetetlen volt, hogy az utak mellett ne gyümölcsfák nőjenek.

A mentát és a citromfüvet már említettük, mit érdemes még „szüretelni” a kertből?

A bodza és a hársfa virága is remekül felhasználható – frissen például igazán kellemes teaként, emellett nagyon jó gyulladáscsökkentő, illetve nátha és megfázás ellen is érdemes vele próbálkozni. Annó a nagyanyáink is hársfateával kúrálták a gyerekeket, – akkor még nem az orvosságokhoz, tablettákhoz fordultak először.

A bodzára is igen elterjedt tavaszi gyógynövényként tekintettek, a teán kívül, frissen pedig szörpöt is készítettek belőle, – mind a fiatalok, mind a felnőttek nagy örömére. A kedvező íze mellett egyébként nagyon jó hatással van a gyomor-, illetve bélgyulladásokra.

Az említett növényeknek mennyiben tér el a hatásuk a gyógyszerekétől?

Ezek a teakészítmények nem úgy működnek, mint a tabletták, amelyekből ha bekapunk kettőt-hármat, elmúlik az adott probléma, hanem több idő szükséges a hatás eléréséhez. A dió levelét például virágzás előtt érdemes leszedni, amikor még zsenge, hiszen utána növénybetegségek, illetve a benne megnövekedett szárazanyag miatt is lényegesen kevesebb vitamint és keserűanyagot tartalmaz.

Hozzáteszem, majdnem minden fűszernövény esetében adott egy-egy időszak, amikor ideális leszedni. Nyilván amelyiknek a virágát használjuk, azt egyértelműen akkor célszerű begyűjteni, amikor éppen virágzik, de például amelyiknek a gyökerét hasznosítanánk, azt olyankor érdemes kiszedni, amikor még nem fásodik, mert az már nem tartalmazza azokat az illóolajokat, vitaminokat, amelyeket a szervezet fel tud használni. A régi öregek tapasztalata alapján érdemes begyűjteni a gyógynövényeket, hiszen ezen múlik a hatékonyságuk.


SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT