Az óvodából az iskolába való átmenet nem könnyű a kisgyermekek számára. A váltást, az iskolára való felkészülést játékos módszerekkel könnyítheti meg az óvoda, a szülő, és az általános iskolai tanító néni, szinte észrevétlenül fejlesztve a gyermek kézügyességét, finommotorikáját, koncentrációkészségét.
Az óvodai nevelés utolsó szakaszában tudatosan tervezett képességfejlesztéssel készítik fel a kicsiket az iskolára. Nem az előrehozott tanítás a cél, hanem a tanuláshoz szükséges képességek, például együttműködés, befogadás, feladatértés fejlesztése. Ugyanakkor a szülők a lelki felkészítésben is sokat segíthetnek. A módszerekről Herperger Anita gyógypedagógust, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, AMI fejlesztőpedagógusát kérdeztük.
Mi lehet a szülők feladata ebben a folyamatban?
Az óvodai nevelési programban benne vannak azok az elemek, melyek felkészítenek az iskolára. A szülők viszont játékos módszerekkel rásegíthetnek erre, megkönnyíthetik a folyamatokat. Nem szükséges megtanítani írni, olvasni, számolni a kisgyermeket, de a beszéd és a mozgás terén javallott a felkészítés, illetve emellett a lelki ráhangolódás is rendkívül fontos.
Milyen módszerekkel?
A kommunikációt, beszédkészséget, a gyermek szókincsét, kifejezőkészségét fejleszthetjük otthon egyszerű szójátékokkal, mondókákkal, meseolvasással. Akár utazás közben is játszhatunk együtt, például úgy, hogy körülírunk, tehát megnevezés nélkül beszélünk egy tárgyról vagy élőlényről. A tematikus szógyűjtő játékokat is kedvelik a gyermekek, akár családi verseny is lehet, ki tud több állatot, gyümölcsöt, zöldséget stb. megnevezni. A Junior Activity alkalmazása is kiváló ezen a területen. A nagy- és finommozgások területén is történhet játékos fejlesztés a családban. A nagymozgások terén jelentkező nehézségek szintén hatással lehetnek a tanulási képességekre, így erre a területre is nagy hangsúlyt szükséges helyezni. Fontos, hogy a családban jelen legyenek a szabadidős mozgásformák, udvari játékok. Óvodáskorban a természetes mozgások dominálnak mint a kúszás, mászás, ugrás, dobás, futás, egyensúlyozás, így ezekhez kapcsolódó játékokat játszhatunk otthon, illetve a családi túrák, kerékpározás, rollerezés, úszás, vízijátékok is mind fejlesztő hatásúak. A szülő nem szakember, ő az óvodai munkát egészítheti ki, az az ideális, ha a gyerek otthon nem érzi az óvodai nevelési környezetet, tehát játékként, kikapcsolódásként éli meg. A figyelemkoncentráció fejlesztése is fontos, habár első osztályban általában a tanító nénik megszakítják a tanórákat mozgásos és kommunikációs játékokkal, nem várják el a kicsiktől a 45 percen át tartó figyelmet. A koncentrációt fejleszthetik például a válogató játékokkal: bizonyos színű gombokat választ ki a kicsi a gombok közül, adott szempontok szerint szortírozza a legót, lisztből válogat ki lencsét, külön választ egymástól babot és sárgaborsót stb. Ehhez a területhez tartoznak a memóriajátékok, különbségkeresők, utánzójátékok is. Szintén játékos módszerekkel nevelhetjük önállóságra a gyereket, erősíthetjük bennük a magabiztosságot, azt, hogy ne féljen kimondani, ha valami bántja. Fontos, hogy ne tanítsuk meg a gyermeket írni és olvasni, mert az iskola más módszerekkel tanít. A számok, a több-kevesebb fogalma már ismert a nagycsoportos gyermekek számára, de műveletekre nem kell őket megtanítani. Sokkal összetettebb kérdés a sajátos nevelési igényű gyerekek felkészítése az iskolára. Óvodás korban a tanulási nehézségek és a tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) jelei már mutatkozhatnak, de ez később, az iskolában konkretizálódik, az ADHD sok esetben már óvodában is erős tünetekkel jár, számukra a megfelelő intézmény kiválasztása körültekintést igényel. Lehetőség szerint kisebb osztálylétszámban oktató iskolát válasszanak a szülők, olyan pedagógussal, akinek fejlesztő-, vagy gyógypedagógiai ismeretei is vannak. A tanulásban akadályozott gyermekek számára két lehetőség közül választhatnak a családok: vagy sajátos nevelési igényűek általános iskolájában kezdik az első osztályt, vagy olyan integráló intézményben, ahol a pedagógusok föl vannak készülve arra, hogy a gyerekekkel eltérő tantervet követve haladjanak. Az integrálás nagyon jót tesz a gyerekeknek, de mindenképp szükséges a személyre szabott odafigyelés és az egyéni fejlesztés. Optimális esetben a választott tanító egyben gyógypedagógus is. Más, sajátos nevelési igényű tanulók, mint például az autizmussal élő gyermekek, vagy a középsúlyos értelmi fogyatékos, tehát értelmileg akadályozott gyermekek számára a legjobb választás a gyógypedagógiai intézmény. A játékos felkészítés a családban viszont minden gyermeknél alkalmazható, csak más módszerrel.
Lelkileg hogyan készíthetjük fel a gyereket?
Ha nincs a családban iskolás gyerek, akkor a helyzet egyaránt új a szülőnek, gyermeknek. Érdemes beszélgetni az iskoláról, de mindenképp pozitív kontextusban, ne riogassuk őket! Sétáljunk el az iskola előtt, vagy meséljünk arról, mi vár majd rájuk, akár saját mesét is kitalálva, melyben ő a főszereplő, mesés formában bemutatva a rá váró feladatokat. Természetesen sokat segíthet az is, ha a gyermek aktívan részt vesz az iskolakezdéshez szükséges teendőkben, együtt vásárolnak be a szülőkkel, akik engedik, hogy gyermekük ő maga válassza meg tanszereit. Egerben több intézmény vállalkozott már arra, hogy közvetlenül a tanév előtt ún. családi nap keretében várják a piciket és szüleiket egy egésznapos programra, ahol ismerkedhetnek az iskolával, a leendő tanító nénikkel.
Ilyen napot szervez már évek óta például a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, vagy Iskolanyitogató címmel az EKKE Gyakorló is. Lénártné Földes Katalin, a Barkóczy utcai általános iskoláért felelős igazgatóhelyettes úgy fogalmazott: a programot minden évben nagyon várják a szülők és a gyerekek.
Hogyan született meg a családi nap ötlete?
Az volt a célunk, hogy a piciknek megkönnyítsük az átmenetet, úgy ismerjék meg az épületet, hogy csak ők veszik birtokba, csak velük foglalkozunk, és oldott hangulatban ismerjék meg leendő osztálytársaikat. A szülők reggel elkísérik a gyereküket, majd otthagyják, ránk bízzák őket. Délután, egy szülői értekezleten megismerhetik közvetlenül az intézmény igazgatóját és a pedagógusokat, az intézmény életét, hagyományait, menetrendjét.
Milyen programmal várják a kicsiket?
Kilenctől délután három óráig tartanak a foglalkozások. Minden alsós tanító pedagógus részt vesz ennek a napnak a lebonyolításában. Én a Barkóczy utcai programokért felelek, kolléganőm, Szél Éva, a Bartók téri épület alsó tagozatáért felelős helyettes asszony az ottani programokat felügyeli. Játékos, sport-, illetve kézműves foglalkozásokkal várjuk a piciket. Nagyon sikeres a családi nap, melyet mindig augusztus végén, idén 30-án szervezünk. Azt tapasztaljuk, hogy mind a gyerekek, mind a szülők részéről van igény erre a rendezvényre, mindig nagy izgalommal várják ezt a napot.
SZERZŐ: VASS JUDIT
BEKÜLDÖTT FOTÓK
