Oltásrend: nem az alapbetegség súlyossága, hanem az életkor számít
Noha jelenleg is folyamatosan oltják a háziorvosok a 60 év alatti krónikus betegségben szenvedőket az AstraZeneca vakcinával, bizonyos védőoltásokat kizárólag idős betegek kaphatnak, és a háziorvosoknak nincs joga ahhoz, hogy a 60 és 100 év közötti korosztályból először a magasabb kockázati csoportba tartozó betegeket küldhessék például Pfizer-BioNTech oltópontra. Ehelyett a legidősebbek oltásával kell kezdeniük csökkenő életkori rendben – ismertette dr. Darvai László belgyógyász, Ostoros háziorvosa a TV Eger korábbi Híradás c. műsorában.
A házorvos a lapzártánk előtti napokban elmondta, február 25-én adtak be praxisukban 30 darab AstraZeneca védőoltást, majd ezt követően kezdik el a nemrégiben, nagyobb mennyiségben érkezett Sinopharm kínai vakcinával való oltást. Ezt megelőzően, amióta az oltási kampány elindult, Pfizer-BioNTech-vakcina oltópontokra küldték a betegeket.
„Meghatározott számú, eddig igen idős beteget küldtünk az oltópontokra. Minden héten megkapjuk azt a listát, amelyen az életkornak megfelelően ki kell jelölnünk azt a 8-10 pácienst, aki a Pfizer-BioNTech oltást kapja majd. Ugyanez a helyzet a többi védőoltással is: megkapjuk azoknak a betegeknek a listáját, akik regisztráltak a koronavírus vakcinára, és közülük kell kijelölnünk azokat, akik a védőoltást megkapják a mi körzetünkben vagy a oltóponton” – részletezte.
Hozzátette, jelenleg az oltóponton a Pfizer-BioNTech-, valamint a Szputnyik V vakcina beadását végzik. A háziorvos körzetében eddig Moderna és AstraZeneca védőoltást adtak be a betegeknek, és a napokban kezdik el a Sinopharm oltóanyag alkalmazását.
„Határozottan és egyértelműen minden háziorvos megkapja a NEAK-tól azt a listát, amelyen szerepelnek azok a betegek, akik regisztráltak. Az nagyon jó lenne, hogyha ezen a listán tényleg azok lennének, akik valóban regisztráltak, ahogy az is, ha valóban azok lennének rajta, aki valóban krónikus betegek. Ebben van némi tévedés, és ezekkel a tévedésekkel való szembesülés sajnos rajtunk csapódik le”– hangsúlyozta.
Nem lát más esélyt az anomáliák csökkentésére, mint azt, hogy az állampolgároknak saját háziorvosuknál kellett volna/kelljen regisztrálni. Így ki lehetne védeni a legtöbb zavart és egy kézben lenne a szakma, az adminisztráció, és mindezért a felelősség is. Másképp a rendszer nem látható át sajnos, ily módon azonban egyértelmű lenne mindenki számára a folyamat és a kommunikáció. Kiemelte, bizonyos védőoltásokat kizárólag idős betegek kaphatnak, és a háziorvosoknak nincs jogosítványa arra, hogy a 60 és 100 év közötti korosztályból először a magasabb kockázati csoportba tartozó betegeket küldhessék Pfizer-BioNTech oltópontra. Ehelyett csökkenő életkori rendben a legidősebbek beoltásával kell kezdeniük.
„8 főt oltunk az egyik héten, majd 8-at a másikon, és előbb-utóbb elérünk oda, hogy az a beteg is sorra kerülhet, akit mi például a legmagasabb kockázatúnak ítélünk. Ezzel nyilván sokan nem értünk egyet”– hangsúlyozta.
Oltóanyagok közötti különbségek
Kifejtette, a hazánkban jelenleg kizárólagosan adható védőoltások egyik csoportját alkotják az mRNS-vakcinák. Ez azt jelenti, hogy a vírus genetikai állományának egy darabját, nevezetesen azt a génszakaszt, amelyik a koronavírus egyik nagyon jellemző felszíni struktúráját, a tüskefehérjét kódolja, beviszik védőoltás formájában az emberi szervezetbe.
„Ezt meg lehet úgy csinálni, hogy lipid burokba zárja a védőoltást kifejlesztő tudós, és az jut majd be az emberi szervezetbe. Ez a lipid burok fuzionál a sejthártyával, bejut, és a genetikai állomány pedig azt követően a sejtmagba be nem kerülve a fertőzött sejtet arra készteti, hogy a tüskefehérjét kezdje el termelni, amely a sejtből kijutva, testidegen anyagként szerepelve beindítja az immunitást. Ilyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna védőoltás is”– részletezte.
Elmondta, a védőoltások egy másik típusát képezik a vektor alapú vakcinák, amelyek az előző csoporthoz hasonlóan a kórokozó egy bizonyos antigén struktúráját kódoló génszakaszt beépítik egy egyébként emberi megbetegedést nem okozó vírusnak a genetikai állományába, és az abba bevágott, beillesztett génszakasszal együtt a legyengített, emberi megbetegedést nem okozó vírussal oltják a betegeket.
„Ez a szervezetbe jutva szintén arra készteti az immunrendszert, hogy azt a bizonyos fehérjét termelni kezdje. Ide tartozik az orosz Szputnyik és a hasonló technológiával elkészült AstraZeneca vakcina. Mindkettő rendelkezésre áll Magyarországon, és a kettő közötti különbség mindössze annyi, hogy másféle vírust használnak fel” – részletezte.
Kifejtette, a harmadik csoportba tartozó védőoltások közös jellemzője az, hogy a védőoltás alapanyaga egy inaktivált, ’tönkretett’, szaporodásra képtelen koronavírus, amely az egész vírusszerkezetnek szinte csak a vázát alkotja. Ez az emberi szervezetbe bejutva nem kizárólag a vírusfelszínnek az egyetlen fehérjéje (pl. tüskefehérje) elleni immunválaszt tudja provokálni, beindítani és utána védettséget kialakítani, hanem a vírus teljes felszínét fel tudja mutatni az immunitásnak. Idetartozik a kínai Sinopharm vakcina, amely ennek megfelelően erőteljes és vélhetően tartós immunreakciót vált ki a szervezetben. Nem kizárt, hogy a vírusváltozékonyság (mutációk) ily módon kevéssé fognak majd ki rajta.
(EM)
