Az orosz-ukrán háború, a gazdasági szankciók, az uniós forrásoknak a jogállamisági fenntartások miatti esetleges késlekedése negatívan hat Magyarország gazdasági fejlődésére. Várhatóan a tavalyi 7 százalékos szintről a gazdasági növekedés minimum 3-4 százalékkal esik vissza, ráadásul az államháztartás hiánya is egyre komolyabb problémát jelent, hiszen idén minimum 5 ezer milliárdos hiánnyal kell számolni. Hogy mi vár ránk júliustól, az élelmiszer- és benzinárstop kivezetésével, mekkora lesz az infláció, és milyen hatása lesz az orosz-ukrán háborúnak a magyar gazdaságra, többek között erről kérdeztük dr. Csorba Lászlót, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gazdaságtudományi Intézetének adjunktusát.
Milyen helyzetben van jelenleg a magyar gazdaság?
A gazdasági növekedés a tavalyi szintről várhatóan minimum 3-4 százalékkal vissza fog esni. 2020-ban öt százalékkal esett vissza, viszont tavaly nőtt hét százalékkal, így szinte ugyanott vagyunk, mint a járványhelyzet előtt. Ha az uniós motor Németország akár csak 1-2 százalékot is csökkenne, ami egy visszafogott becslés, akkor lehet, hogy mi 4-5 százalékot is visszaesnénk. A magyar agrárszektor számára várható némi fejlődés, hiszen a mezőgazdasági termékek világpiacán Oroszország és Ukrajna hiánya nagy űrt eredményez. Így az agrárium növekedése – ami nem azonos az élelmiszerek árának növekedésével – némiképp ellensúlyozhatja a gazdasági visszaesést. Az államháztartás éves hiánya is aggodalomra adhat okot. Ez a hiány egy átlagos évben ezer milliárd körül szokott lenni, de 2020-ban és tavaly több mint 4-5 ezer milliárd volt, idén pedig minimum 5 ezer milliárddal kell számolni. Már februárban 1585 milliárd forint volt a hiány, szemben az egy évvel korábbi 738,5 milliárd forinttal. Ennek oka az, hogy a kiadások közel negyven százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, hiszen többek között a gyermeket nevelők visszakapták a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjat, a 25 év alattiak teljes szja-mentességet kaptak. Az infláció üteme is fokozódott, bár ez a folyamat már a háború előtt elindult. A 2007-2009-es pénzügyi válság után nagyon visszaestek a kamatok világszerte, hiteloldalon és betéti oldalon is, kerülték a túlzott kockázatot a pénzügyi piacokon is. Az infláció a fejlett országokban, így az Unióban és hazánkban is alacsony szintű volt. Tavaly ez nálunk kissé jobban felerősödött, mint az uniós átlag, 5-6 százalék között (a KSH adata szerint 5,1 százalék), de idén, ha 10 százalék alatt marad, akkor örülhetünk, bár ennek kevés az esélye. A különböző – így pl. fogyasztói, termelői – árszínvonal-emelkedést egyébként az Unióban is többféle módon számolják a tagállamok.
A KSH által megállapított hivatalos számítás nem az összes árat nézi, és azokat átlagolja, hanem mintegy 1000 tételből állít össze meghatározott mennyiségekkel egy „kosarat”, és így határozza meg, mennyivel emelkednek az árak átlagosan. Épp ezért lehet, hogy a fogyasztó mást érez, mint amit ez a kosár mutat, lehet, hogy a pénzromlás mértékét nagyobbnak érezheti a hivatalosnál, ha ő éppen olyan termékekből vásárol többet, amelynek az átlagosnál jobban emelkedett az ára. 2022-ben az élelmiszerárak és az energiahordozók ára nagymértékben meg fogja nyomni az inflációt. Ennek az lesz a következménye, hogy lényegében mindenből kevesebbet vásárolunk, ez viszont sok vállalkozást nehéz helyzetbe hozhat, és közvetve növelheti a munkanélküliséget is. Ezt, vagyis az infláció hatását némileg ellensúlyozhatja a bérek növekedése. Nehezíti még a helyzetet az is, hogy a jogállamisági fenntartások miatt nem átutalt, de magyar forrásokból már, vagy az év folyamán majd megelőlegezett uniós támogatások kiutalása egyelőre kérdéses. 2021-ben még nem tartott igényt a magyar kormány az Unió – koronavírus-járványt követő gazdasági, társadalmi újjáépítést szolgáló – Jövő Generációja program 9,4 milliárd eurós, vagyis 3550 milliárd forintos kamatmentes hitelkeretére, ez év márciusban viszont már jelezte, hogy lehívná. Erre 2023 augusztusáig van lehetősége. E programhoz vissza nem térítendő támogatásainak elnyeréséhez viszont a kormány nyújtott be terveket 2021-ben, azonban azt az Unió nem fogadta el. Így a tavalyi keretünk – mintegy 350 milliárd Ft – már végleg elveszett. Az idei mintegy 1.000 milliárd forint is elveszhet, ha az Unió idén sem fogadja el a magyar terveket. A „megszokott” hétéves vissza nem térítendő támogatások kifizetését az Európai Bizottság viszont további jogállamisági garanciákhoz, vagyis többek között a korrupció elleni fellépéshez köti, vagyis törvényi biztosítékokat szeretne arra, hogy az uniós pénzek nem folynak el illegális csatornákon keresztül. A magyar kormánnyal kapcsolatban viszont aggályok merültek fel, így egyelőre Magyarország nem juthat hozzá az idei 7,2 milliárd eurós (2700 milliárd forintos) vissza nem térítendő támogatáshoz sem. Várhatóan az új Kormány, illetve az új Országgyűlés meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket, hogy megfeleljen az Unió elvárt normáinak, így lesz esély annak, hogy ha megkésve is, de megkapjuk a támogatást. Magyarország egyébként az Európai Uniós támogatási alapokból 2021-27-es évekre mintegy 43 milliárd euró (15.285 milliárd Ft) összegre számíthat, ha képes az együttműködésre. A magyar gazdaság jelenlegi problémája az is, hogy az ún. rezsicsökkentésre nincs fedezet, és kérdés, meddig tartható még fent, hogy a szabad áras díjszabás helyett a hatósági árakkal számoljunk. Ugyanis ha ez így marad, a jelenlegi világpiaci árak mellett a rezsicsökkentés fenntartása — melyet végül úgyis az adófizetők fizetnek meg adó formájában — akár 1.300 milliárd forint is lehet a Kormány becslése szerint. Szerintem ennek a rendszerét a közeljövőben át fogják strukturálni, méltányosabbá téve, hisz most az kap arányosan több támogatást, akinek magasabb összegű a számlája, többet fogyaszt, vagyis valószínűleg tehetősebb lakossági fogyasztó. Ezeknél a tehetősebb fogyasztói rétegeknél várható a rezsicsökkentés visszafogása, míg a valóban rászorultak esetén minimális változások valószínűsíthetők. Ennek újragondolása lökést adhatna a nagyobb energiamegtakarításnak is, hiszen a rezsicsökkentés hatásaként az energiafelhasználás is sok helyen felelőtlenebbül működik. A gazdasági nehézségeket később még tetőzheti az is, ha esetleg a járvány újabb erőre kaphat, de ezt még nem tudhatjuk, megint csak az a nagy kérdés, mi történik Kínában.
Milyen változásokat okozhat az orosz-ukrán háború?
Ez egy bizonyos értelemben furcsa háború. Mert a katonák harcolnak, sok az áldozat a civilek között is, és óriásiak az anyagi áldozatok is. Ugyanakkor mindkét fél lényegében tiszteletben tartja az olaj- és gáztranzitot, hiszen az ukránoknak is szállít a háború alatt Oroszország. Egyelőre zavartalanul üzemel hazánk és az Unió – így Németország – felé a földgázt, illetve kőolajat továbbító vezetékrendszer. Mindezt vihar előtti csendként is felfoghatjuk, mígnem egyszer csak valamelyik fél ki nem lép ebből a hallgatólagos egyezségből. Bízunk benne, hogy ez nem következik be, mert az beláthatatlan következményekkel járna, hiszen minden ipari ágazat megszenvedné, szerte Európában, így a mi gazdaságunk szempontjából meghatározó Németországban is. Pénzügyi téren a gazdasági szereplők egyelőre még leginkább a tartalékaikat élik fel. Sokan még mindig átmenetinek gondolják ezt a háborús helyzetet, de minél tovább húzódik és terjed ki a háború, annál nagyobb gazdasági megtorpanás, illetve visszaesés várható. Az EU-tagállamok közül több országnak, így Magyarországnak is nagy az energiafüggése Oroszországtól. A kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik hozzánk, például gázkészletünk 95 százalékát onnan szerezzük be. Az Európai Unió hiába szeretné megfékezni Oroszországot különböző szankciókkal, és megszüntetni a függőséget az orosz gáztól, Magyarország igazából erre nincs felkészülve, ennek kidolgozása többéves, talán tíz évig is eltartó folyamatot igényel. Hiába vannak szabad gáz- és olajkapacitások szerte a világban, a szállítmányozás egyszerűen nincs arra felkészülve, hogy Európa esetében máshonnan kerülhessen pótlásra az orosz gáz és olaj. Sajnos a háború miatt további áremelkedések várhatók a szántóföldi növények – így például a búza, napraforgó, kukorica – esetében, ami kihat a húsárakra is. Eközben az energiahordozó ára várhatóan még tovább emelkedhet, kiváltképp, ha a háború elhúzódik. A hazánk szempontjából meghatározó autóipar is visszaesik, hiszen számos alkatrészt gyártottak Ukrajnában, és ez a visszaesés több mint százezer embert érint Magyarországon. Mivel azonban ezeket az alkatrészeket pótolni lehet más országokból, ez a probléma középtávon rendeződhet. Ám ha energiahordozók terén lesz hiány, akár német autógyárak is leállhatnak. Nehéz időszak vár például a turizmusra is, mely szektornak a Covid-válságból éppen sikerült kilábalnia.
A lakosság, ha pesszimistábban ítéli meg a jövőt, akkor a fogyasztását visszafogja, kevesebbet fog költeni, pláne utazásra, pihenésre. Ráadásul Magyarország Ukrajna szomszédja, és egy távolabbi országban élő veszélyt láthat a két ország közelségében, így inkább máshová megy nyaralni. Egerben évről évre nagyon sok lengyel és ukrán turista fordul meg. Számuk várhatóan erősen visszaesik, az ukránoké természetesen érthető okok miatt. Mivel a lengyelekkel a közelmúltban a háború kapcsán hűvösebbé vált a viszonyunk, esélye van annak, hogy kevésbé részesítik előnyben majd Magyarországot. Ha a lengyel turista választhat egy cseh vagy egy magyar fürdőhely között, lehet, hogy inkább az előbbit választja. A háborúnak ráadásul olyan következményével is számolni kell, hogy a jelentős orosz és ukrán agárexport kiesése miatt a világ egy részében komoly élelmezési problémák léphetnek fel, így Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat.
Mi adhat okot optimizmusra?
Az optimizmus fontos a gazdaságban, mert ha eluralkodik a pesszimizmus, és a lakosság, valamint az ipar borúlátóbb, és például magasabb inflációt vár, akkor az magasabb is lesz. Amikor a vállalatok vezetése pesszimistább, visszafogják a beruházásaikat, kevesebb embert foglalkoztatnak, kevesebb bérért. Amennyiben viszont javuló kilátásokat érzékelnek, fejlesztenek, többet termelnek. Ha optimistább a hangulat, akkor a lakosság is jobban költekezik. Szívesebben vesz fel hitelt, több lakás épül például, így nő a termelés. Amennyiben májusban véget érne a háború, akkor a magyar gazdaság — úgy, mint a Covid-válság után — viszonylag gyorsan túlléphet a nehézségeken, de az is fontos, hogy minél előbb hozzájusson az uniós forrásokhoz. A háborúra lényegi hatása nincs azoknak az országoknak sem, akik fegyvert szállítanak Ukrajnának. Lényegében Oroszországon és Ukrajnán múlik az, hogy mikor és hogyan ér véget ez a háború. A békéért mindent meg kell tenni, de ezen a téren nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Így, ha a háború hazai hatásainak enyhítéséről van szó, úgy az új Kormánynak, az új Országgyűlésnek mindent meg kell tennie, hogy az uniós támogatásokhoz minél hamarabb, minél nagyobb összegben hozzájuthassunk. Abban meg lényegében eddig sem volt érdekellentét hazánk és az Unió között, hogy az uniós támogatásokat jogszerűen, hatékonyan és eredményesen, és végső soron nem egyéni gazdagodásra, hanem a közjó érdekében szükséges felhasználni. A háború miatt várhatóan szükség lesz pótköltségvetésre is erre az évre, és reméljük, ebben sikerül az államháztartás működését – benne az egészségüggyel és közoktatással, felsőoktatással is – nemcsak fenntartani, de javítani is, miközben a gazdaság, illetve a lakosság is megkapja a szükséges segítséget ezekben a nehéz időkben.
SZERZŐ: VASS JUDIT
FOTÓK: VOZÁRY RÓBERT
