A klímatudatos gondolkodás városunkban is fontos szemponttá vált

Nem tudom, ki hogy van vele, de magam például teljesen hiszek azoknak a szakembereknek, akik már meglehetősen hosszú ideje kongatják a vészharangot a Földön megfigyelhető klímaváltozás ügyében. Így aztán azt is hajlamos vagyok elhinni, hogy azok a tikkasztóan forró nyári napok, özönvízszerű esők, brutális viharok, amiket korábban alig tapasztaltunk, mind-mind a felelőtlen emberi ténykedésnek tudható be. Szerencsére egyre többen vannak, akik nem csupán rájönnek, hogy ez így nem mehet tovább, de tenni is próbálnak azért, hogy mentsük, ami még menthető. Talán épp e felismerésnek volt köszönhető annak a klímastratégiának a megalkotása, illetve azon Klímaplatform létrehozása, amely születésénél városunk önkormányzata bábáskodott.

Rajtpályázat a szemléletformálásért

Persze, a történetnek voltak előzményei, így az úgynevezett SEAP, illetve SECAP program: az előbbi a Fenntartható Energia Akcióprogram rövidítése, és egy település szintű energetikai stratégiát jelent, míg utóbbi, a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv a kibocsátáscsökkentési intézkedéseken túl a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozik. Ezt Eger vezetése amúgy is kiemelt feladatának tekinti, felismerve, hogy az éghajlatváltozás olyan kihívások elé állít bennünket – hogy más példát ne mondjunk, a felmelegedés negatív hatásai városi környezetben fokozottan jelentkeznek –, amelyek több mint fontossá teszik, hogy a saját területén mindenki mindent megtegyen a kedvező változások érdekében. De a klímastratégia megalkotása más szempontból is lányeges volt, lévén az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési ciklusában számos olyan pályázatot írtak és írnak ki, amelyek a környezet- és klímavédelemmel kapcsolatosak, csakhogy azok elnyerésére a világon semmi esély, ha valaki nem rendelkezik a szükséges tervezetekkel.

Hogy a források rendelkezésre állnak, azt jól mutatja az a 20 millió forint is, amire a város a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban tett szert, s ami a helyi klímastratégia kidolgozását, továbbá a klímatudatosságot erősítő szemléletformálást segítette. Az előbbi feladatot szakemberek végezték, míg az általuk elkészített anyagot azon szervezetek, intézmények képviselői véleményezték, akik az akkortájt létrejött klímaplatform tagjai voltak. De a szemléletformálás terén is történtek lépések, főként, ami a legfiatalabb korosztályokat illeti: ott volt például az a rajzpályázat, amit az önkormányzat óvodások és iskolások számára írt ki, és amely játékos formában foglalkozott fajsúlyos környezetvédelmi kérdésekkel.

Ezer forintos buszbérlet, kerékpárutak

Az egri klímastratégia – a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” jelmondatnak megfelelően – egyrészt jól illeszkedik azokhoz a nagyobb, országos akciótervekhez, amelyek kimunkálásában hazánk legkiválóbb szakemberei vettek részt, másfelől tartalmazza azon gondolatokat, ténymegállapításokat és megoldási javaslatokat, amelyeket a városunkban élő hozzáértők, így például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem vagy a megyei kormányhivatal munkatársai fogalmaztak meg. Ez természetesen nem véletlen, hiszen alapvetően szakmai munkáról volt szó, amelyhez az önkormányzat lényegében a hátteret biztosította, mondván, a városvezetésnek e területen most és a jövőben is az a legfontosabb teendője, hogy a klímavédelem itthoni és nemzetközi tekintélyeinek elgondolásait aprópénzre váltsa. Ilyen például a karbonsemlegesség irányába való elmozdulás, amely cél elérését több dolog segítheti, így egyebek mellett az, ha az intézmények megújuló energiaforrásokat használnak. Ezért is lett volna üdvözlendő a napelempark létrejötte, amennyiben ahhoz megfelelő finanszírozás társul. És noha ez a projekt meghiúsult, a városvezetés nagyon reméli, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban lesznek majd olyan pályázatok, amelyek ilyen és ehhez hasonló beruházásokat tesznek lehetővé.

Ám addig is, míg ezek a tervek valóra válhatnak, az önkormányzat ezer és egy dologgal próbálja visszafordítani a kedvezőtlen folyamatokat: nem utolsó sorban ezért igyekszik biztosítani az alternatív közlekedés feltételeit, s persze, ezért tett lépéseket a helyi tömegközlekedés kapcsán. Igen jól tetten érhetők például azok a törekvések, amelyek a megyeszékhely kerékpárútjainak fejlesztését célozzák – lásd a Kertész utca jelenleg is tartó rekonstrukcióját –, s természetesen az sem titok, hogy a majdan a városba érkező, oly sokat emlegetett elektromos buszok beszerzésében is meghatározó szerepük volt a környezetvédelmi szempontoknak. Akárcsak a helyi tömegközlekedés szinte ingyenessé tételének, amely a remények szerint csökkenti majd a belváros gépjárműforgalmát, ezáltal pedig hozzájárulhat a levegő tisztábbá és egészségesebbé válásához. Ezért is szorgalmazza annyira Mirkóczki Ádám polgármester a már meglévő vasútvonal bevonását a helyi tömegközlekedésbe. Noha a többek által csak „egri HÉV”-nek titulált projekt egyelőre kezdeti szakaszában van, az ötlet már pusztán azért is izgalmas, mert köztudott, hogy az Európai Unió ebben a költségvetési ciklusban nem elsősorban az autópályák építésére, mint inkább a kötöttpályás közlekedésre, azon belül is főként a vasútra helyezi a hangsúlyt. Ami Magyarország számára talán másoknál is lényegesebb, mert noha az elmúlt években sok kedvező változás zajlott le a hazai vasútnál, még mindig fényévekre vagyunk Nyugat-Európától, hogy a felkelő nap országát, Japánt már ne is említsük.

Változtatni az eddigi szokásainkon

Az is igaz ugyanakkor, hogy hiába teremtődnek meg az alternatív közlekedés feltételei, hiába lehet szinte ingyen buszozni, ha az emberek nem hajlandók változtatni a szokásaikon, legyen szó a városban alig néhány száz méterre is autóval gurulókról, vagy más, a bennünket körülvevő környezet megóvására úgyszintén fittyet hányókról. Az ő gondolkodásuk megváltoztatását szolgálja az a fajta szemléletformálás, amely jóval keményebb dió, mint ezt vagy azt megvásárolni, ilyen vagy olyan beruházást végrehajtani, ám amelyre az önkormányzat igyekezett és igyekszik is pénzforrásokat találni. Arról nem beszélve, hogy ez ügyben a városháza nincs magára hagyva, hiszen mindazok, akik a Klímaplatformban együtt dolgoztak, a maguk helyén és a maguk eszközeivel valamennyien kiveszik majd a részüket a helyes szemléletmód és az annak megfelelő cselevés kialakításából. Mindez komoly segítség, hiszen a Klímaplatform sokakat tömörített: a kormányhivatal, a megyei és az egri önkormányzat, a gazdasági kamarák, az általános és középiskolák képviselői ugyanúgy helyet kaptak benne, mint az Egri Főegyházmegye, az egyetem, a fertálymesteri testület vagy éppen a szakképzési centrum megbízottjai. És akkor még meg sem említettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, illetve a civil környezetvédelmi szervezeteket.

„Méhlegelők” és fásítási akciók         

Bár esztétikailag sem elhanyagolhatók az Egerben lévő zöldfelületek, a városháza nem csupán ezért szorgalmazza ezek számának és felületének növelését, hanem mert tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a virágoknak, bokroknak, fáknak kitüntetett szerepük van a klímaváltozás sok negatív hatásának ellensúlyozásában. Jóllehet nagyon sokan megmosolyogták a vadvirágos rét fantázianevű programot – amelyet némelyek úgynevezett méhlegelőként ismernek –, az ötlet nem a Dobó téren, de még csak nem is hazánkban született, hanem Nyugat-Európában, ahol e megoldásnak bevett kultúrája van. És közel sem véletlenül, ugyanis tudományos tény, hogy a 20-25 centi magasan meghagyott fű a talaj hőmérsékletét akár 10 fokkal is képes csökkenteni – aminek városi környezetben még nagyobb jelentősége van –, ráadásul a talaj vízháztartása is jócskán javul. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a városvezetés, hogy – kísérleti jelleggel – a városgondozás által öt osztályba sorolt területek mellett létrehoznak egy hatos kategóriát is: az utóbbiba tartozók többnyire Eger peremvidékén helyezkednek el, és az lesz a jellemzőjük, hogy évente csupán két alkalommal kaszálják majd őket, tehát a sűrűbben gondozott részeknél jobban hagyják érvényesülni a természetet. A tervek szerint a következő évben a város felveszi a kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel, hogy azok diákjai tanulmányozhassák, miként változott a növényvilág annak hatására, hogy az ember a szokásosnál kevésbé avatkozott be a természet dolgába. A városházán úgy gondolják, ha beválik a kezdeményezés, akár bővülhet is az ilyen „méhlegelők” száma – jelenleg például a lajosvárosi Lidl környékén, a Joó János utca fölött lévő és az Északi lakótelepet övező részeken találhatók ilyen területek –, például úgy, hogy a bekötőutakat szép, virágos sávok szegélyezik majd mindkét oldalon, ahogyan az több nyugat-európai városban látható. És ha már virágok… Úgy hírlik, jövőre egy nagyszabású program indul, amelynek kettős célja van: egyrészt még mutatósabb, barátságosabb lehet a lakóhelyünk, másfelől tovább növekedhetnek a zöldfelületek, amelyek sok egyéb mellett az oxigéntermelésben is kulcsszerepet játszanak.

Hasonlóan jótékony hatása lehet a kormányzat által meghirdetett országfásítási akciónak is, amelyben létezik egy városfásítási program is. Ez utóbbit kihasználva, Eger is igényelt mintegy 600 darab, a városban is jól megélő, különböző fajtájú fát, amelyekből húszat a Felsővárosban már elültettek. Az ősszel és az elkövetkező években természetesen lesz folyatása a dolognak, nem utolsó sorban azért, mert a kezdeményezés nemcsak egy zöldebb, de a mainál egészségesebb levegőjű Eger létrejöttét is szolgálja. És bár az önkormányzatnak is vannak elképzelései arról, hol lenne szükség több fára, nem vetik el annak a lehetőségét sem, hogy lakóközösségek keressék meg a városházát effajta igényekkel, amiket aztán szakemberek bírálnak majd el.

Előfordul persze, hogy egy-egy felújítás, korszerűsítés, beruházás zöldfelületek eltűnésével jár, ám az ilyen esetekben az egyik legfontosabb szempont, hogy legalább annyi fát és cserjét ültessenek – mint azt a Kertész utca is példázza –, mint amennyi a munkáknak áldozatául esett. Hosszabb távon pedig egy kifejezetten bátor elképzelése is van az önkormányzatnak, amely akár a meglévő, leburkolt területek rovására is növelné a zöldfelületeket, már amennyiben az itt élők is áldásukat adják erre. Mert bár az effajta megoldásokra nagyszerű példák vannak szerte a nagyvilágban, csakis akkor szabad belevágni ezek megvalósításába, ha az emberek egyetértenek e célokkal.


SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT