Új bemutatóra készül a GG Tánc Eger

Sisi, Ausztria egykori császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja máig népszerű történelmi személyiség, élettörténete gyakori témája a művészeteknek. A GG Tánc Eger is az ő sorsát, drámai élethelyzeteit dolgozza fel következő előadásában. A társulat a tervek szerint a tánc világnapjára készül el a romantikus táncjátékkal, és a jövő évadban mutatják be a Gárdonyi Géza Színház közönségének. Hogy hogyan kel életre Sisi története a tánc nyelvén, arról TOPOLÁNSZKY TAMÁST, a GG Tánc Eger művészeti vezetőjét, és Zombola Pétert, a darab zeneszerzőjét kérdeztük.

Miért esett Sisire a választás?

Érdekel az élete, a megélt drámái… Sok csalódás, fájdalom volt a kapcsolataiban, legyen az a tönkrement házassága, vagy a testvérével, Ilonával való kapcsolata, akit Ferenc József feleségének szántak, de mivel ő Sisit választotta, ez rányomta bélyegét a testvéri kapcsolatra. Sok szenvedést okozott számára anyósával való viszonya, aki miatt nem tudta gyerekeit saját maga nevelni, és tragédiákat élt meg anyaként is. Számunkra, magyarok számára fontos még az Andrássy gróffal való kapcsolata, az országhoz, nemzethez való kötődése. Amellett, hogy érdekel a kor és az ő személyisége, érdekes feladat számomra az, hogy a mai kortárs tánc és zene nyelvén hogyan tudunk egy olyan történelmi kort, egy olyan klasszikus személyt megidézni, akit – főleg az életéből készült film miatt – nagyon sokan ismernek. Ez utóbbi azért is fontos, mert az ő személye vonzza az embereket, s ha eljönnek megnézni a darabot a színházba, közelebb tudjuk vinni hozzájuk a kortárs tánc elemeit, azt a modern színházi felfogást, amit én képviselek. Sajnos azt látom, hogy ma az absztraháló, elvonatkoztató képesség fejlesztése – főképp a fiataloknál – háttérbe szorul. Úgy gondolom, nekünk, kortárs művészeknek is felelősségünk az, hogy ezen javítsunk. És végül, de nem utolsósorban azért is választottam Sisit, mert egy szerelemmel, érzelmekkel teli történetet hálás feladat visszaadni a tánc nyelvén.

Most, hogy jobban belemerültél az életébe, milyen embernek ismerted meg?

A küzdelmei ellenére egy végtelenül kedves, jó lelkű személyiségnek, aki minden gond ellenére életigenlő tudott maradni, és ez találkozik az én életigenlésemmel is.

Milyen életrajzi elemekre fókuszáltál?

A már említett kapcsolatai miatt elengedhetetlen, hogy valamennyire időrendben haladjunk. Egy bajor hercegnőként, viszonylag békés, idilli környezetből induló fiatal lány hogyan szenved a Habsburg-Lotaringiai-ház bezártságában – erre fókuszálunk, és ezt próbáljuk tükrözni látványban is. Papp Janó kápráztat el minket elegáns jelmezeivel, melyek korhűek, mégis modernek. A díszlettervek elkészítésére Mira Jánost kértem fel, akivel már korábban is dolgoztam együtt. A darab zenéje Zombola Péter, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző munkája, aki a mai kortárs zene egyik kiemelkedő alkotója, és akinek egri kötődése is van, hiszen az Eszterházy Károly Egyetemen is tanít. Az előadás élőzenével, az Accord Quartet közreműködésével zajlik majd.

Kiben találtad meg Sisit a társulat tagjai közül?

Én általában figurára keresek táncost. Sisi nagyon fiatal volt, amikor bekerült a Monarchia világába, az általam választott Forczek Janka is nagyon fiatal, tavaly végzett a Magyar Táncművészeti Egyetemen, és, hogy is mondjam… nagyon sisis. Megvan a figurához szükséges lágysága, de ugyanakkor a keménysége is. Rajta kívül táncol még Emődi Attila, Cvikli Fanni, Szalai-Bordás Ádám, Fodor Sára, Novák Laura, Martina Tizzi, Plita Márk, Gioele Del Santo, Reeta Rikonnen és Rovó Virág.

Előadásaitokkal jártátok az országot, illetve gyakran felléptetek a határon túl is. Gondolom, ha feloldják a korlátozásokat, ezzel a darabbal is ez a tervetek.

Természetesen. Igyekszünk olyan darabot színre vinni, amely technikai szempontból bármilyen helyszínen bemutatható, mert a jövő arról szól, hogy minden fellépési lehetőséget meg kell majd ragadni, legyen az szabadtéri, vagy kőszínházi előadás, kis-, vagy nagyszínpad. A tánc világnapjára, április 29-ére elkészülünk az előadással, és bár Egerben szeretnénk először bemutatni, a pandémia miatt sajnos valószínű, hogy ebben az évadban már itthon nem lehet közönség előtt játszani. A nyári első időpontunk Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban lesz június 15-én, ennek az előadásnak talán már lesz esélye. Ez azért is fontos, mert a darab a Gárdonyi Géza Színház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója. A későbbiekben természetesen törekszünk arra, hogy minél több helyszínre, akár külföldre is elvigyük a Sisit.

 A darab zeneszerzőjét, Zombola Pétert Toplánszky Tamás kérte fel a darabhoz

Hogyan indult a közös munkátok?

Tavaly láttam a társulat Magyar rapszódia című előadását, melynek tanszékvezetőnk, Gábos Judit volt a zenei főszereplője. Nagyon tetszett a darab, és mikor Tamás felkért a Sisi zeneszerzésére, örömmel vállaltam a munkát. Inspirálóan tudunk együtt gondolkodni.

Egy klasszikus történelmi személyiség, egy történelmi kor a kortárs zene nyelvén… Ez a kettősség mit indított el benned?

Izgalmas feladat számomra, hogy a bécsi udvari zenei közeg különböző műfajait – a keringőtől az operettig – hogyan tudom ma megjeleníteni, és hogyan próbálom ezt a mai kortárs zenei nyelvezettel ötvözni. Ebből alakul ki egyfajta hibrid zenei világ a bécsi keringőtől a mai minimálzenéig.

Sisi személyiségére, életútjára jellemző a drámaiság, az érzelem, a szenvedély, melynek kiemelése fontos volt a rendező számára. Ez gondolom, a zenei anyagban is megjelenik.

A zene leköveti a cselekményt. Hallhatunk lírai betéteket, ahol az érzelmi világ kerül előtérbe, drámai csúcspontokat, melyben a fordulópontokat és a végső tragikumot fejezzük ki. Sisi személyiségét az őt körülvevő korral tudom azonosítani, rajta keresztül beszűrődik a magyar történelem eme időszakának valamiféle stabilitása és gondtalansága, így, ha a személyiségére vagy a korra gondolok, egyfajta keserédes nosztalgia van bennem.


SZERZŐ: VASS JUDIT
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT