A zöldhulladék érték!
Szemétnek azt tekintjük, ami számunkra haszontalanná válik, így attól szeretnénk megszabadulni. A kertünkben keletkezett zöldhulladék (fű- és metszés során keletkező ágnyesedék) semmiképpen sem szemét vagy haszontalan dolog. Ezek értékes szerves anyagok, amelyeket kis ráfordítással komposzttá alakíthatunk.
Mi az a komposztálás?
A komposztálás a szerves anyagok (vagy másodnyersanyagok) hasznosítására alkalmas eljárás, amelyet otthoni körülmények között is könnyen elvégezhetünk. Viszonylag egyszerűen irányítható folyamat, amely nem igényel nagy beruházást. Végterméke a komposzt, amely egy összetett hatású anyag, a jó talaj-növény kapcsolat kialakításának fontos alkotóeleme, a szerves anyagok körforgásban tartásának alapvető eszköze. Lényegében ez egy zárt anyaggazdálkodás otthoni körülmények között, hiszen a zöldhulladék legnagyobb arányú újrahasznosítását jelenti.
Mi történik a komposztálás során?
A komposztálás folyamata különböző szakaszokra bontható. A bevezető szakaszban (1−2 nap) meredeken emelkedik a komposzt hőmérséklete, megindul a legkönnyebben bomló anyagok (fehérjék, szénhidrátok) bomlása.
A második, lebontási vagy hőszakaszban, amely 1−3 hétig tart, a hőmérséklet 70°C fölé is emelkedik. A szerves anyagok bomlása tovább folytatódik. Emellett a magas hőmérsékletnek további jótékony hatása is van. A gyommagvak ilyen magas hőmérsékleten elveszítik csírázóképességüket, illetve a patogén mikroorganizmusoknak is kedvezőtlenné válik az életfeltétel.
A harmadik, átalakulási-felépítési szakasz során (3−5 hét) csökken a komposzt hőmérséklete, a lignin és cellulózbontás válik intenzívvé. Az így létrejövő vegyületekből megkezdődik az értékes humuszanyagok keletkezése.
A negyedik, érési szakaszban a komposzt veszít térfogatából, szemmel láthatóan összeesik. A komposzt belső hőmérséklete tovább csökken, amely már lehetővé teszi az értékes talajlakó állatok megjelenését, amelyek tevékenységükkel részt vesznek a komposzt további alakításában. A szerves anyagok ebben a szakaszban humifikálódnak, tehát sötét színű, de ugyanakkor még nyers komposzt keletkezik, amely még felhasználásra nem alkalmas!
Az utóérlelési szakaszban folytatódnak a mineralizációs és humuszképződési folyamatok, amelyek akár hónapokat is igénybe vesznek.
Mi a sikeres komposztálás titka?
Nem kell bonyolult dologra gondolni! Először is a megfelelő helyet kell kiválasztani a kertben, amely árnyékos és szélvédett, továbbá jól megközelíthető és könnyen locsolható. Fontos a jó alapanyagok és azok arányának megválasztása. A szén-nitrogén arányára érdemes odafigyelni (optimális: 3 adag zöldhulladék (N), 1 adag magas C tartalmú anyag). Nagyobb hányadban szerepeljen egy adag komposztban a zöld, magasabb víztartalmú anyag, kisebb arányban pedig a sötétebb, vastagabb elfásodott növényi részek. Ezeket is aprítva érdemes belekeverni a komposztba. Az optimális méret a 4-6 cm-re darabolt ágak. Fontos, hogy a komposztunk mindig kellően átlevegőzött legyen, ezért előnyösek az olyan komposztkeretek, amelyek résekkel rendelkeznek. A komposztálási folyamat megindításához és fenntartásához minden esetben megfelelő mennyiségű nedvességre van szükség. Aszály idején tehát szükség esetén öntözni kell, hiszen a komposztban lévő hasznos tevékenységet végző élő szervezetek létfenntartásához is elengedhetetlen a nedvesség megléte. A komposztálás során fontos, hogy legyünk türelmesek. Ez egy időigényes folyamat, amely akár 8-12 hónapot is igénybe vesz.
Mit tehetünk és mit ne tegyünk a komposztálóba?
Ezekre a kérdésekre a következő számban keressük a választ.
FORRÁS: HARMAN OTTÓ INTÉZET KIADVÁNYA: A KOMPOSZT IS ÉRTÉK
