Koplalás, önmegtartóztatás vagy megtisztulás?
Lezárult a farsangi mulatozások ideje, és az éves körforgásban beléptünk a negyvennapos böjt szakaszába. A böjtöt sokan, sokféleképp élik meg. A hívő emberek – főleg péntekenként – tartózkodnak a hústól, szigorúbb esetben az állati eredetű ételektől. Akik pedig a tavasz közeledtével szeretnék szervezetüket megújítani, vitaminnal feltölteni, méregtelenítő kúrákat tartanak. Akárhogy is nézzük, a böjt hat a testre és a lélekre, kiváló terepe az önmérséklet gyakorlásának, és segít az egyensúly megteremtésében. Fügedi Gabi életmód- és sporttáplálkozási tanácsadóval a böjt szerepéről és az életmód megújításáról beszélgettünk.
A böjtöt sokan szigorú táplálékmegvonásként értelmezik. Életmód-tanácsadóként mit javasolsz, hogyan érdemes belekezdeni?
A böjt nem feltétlenül jelenti azt, hogy semmit sem eszünk. Egyrészt nem is tudnánk ennyire visszafogni magunkat, másrészt nem biztos, hogy erre van szükségünk. Én a csoportjaimban ajánlom a hétfői tisztító napokat. Hétvégén gyakran van vendégség, születésnap; jönnek majd a tavaszi-nyári bulik, ünnepek, csurdítások időszakai. A hétfői nap jó lehetőség arra, hogy időszakos böjtöt tartsunk, léböjtkúrát. Igyunk gyümölcsöt, zöld zöldségeket, fogyasszunk smoothie-t, turmixokat, esetleg fehérje vagy rostpótlással. A hidratáció, valamint az effajta méregtelenítés és nagy folyadékbevitel jó hatással van a szervezetre, és ezzel akár egy hosszabb böjtöt is bevezethetünk az életünkbe.
A böjt fő kérdése a ’mit együnk’, vagy az is számít, hogy mikor és hogyan?
Nálam az időszakos böjt az életmódom része. Azt jelenti, hogy nem a nap teljes tartamában iszom és eszem. Ezt egyébként szeretettel ajánlom mindenkinek, mert a szervezet ebben az időszakban tud méregteleníteni, sejtmegújítási folyamatokat végezni, de leginkább tisztulni és pihenni. Ha nem működtetjük túl a szervezetet, nem öregítjük el idejekorán a testünket, a kiválasztó szerveinket. Az emberek átlagosan 12-14 órát esznek, tehát túlevők. Optimális esetben napi 8-9 órában kellene táplálkoznunk, a maradék 15-16 órában pedig folyadékot fogyasztani. Akkor jó lenne az emésztésünk, ki tudna tisztulni a béltraktus, és az állandó magas inzulinszint miatt nem éheznénk folyamatosan.
Ezek szerint a mértéktartás hatással van a betegségre és a gyógyulásra is?
Van, akinek minőségi életmódváltoztatásra van szüksége, és a szervezete lélegzetvételre vágyik, mert a bélrendszert érintő gyulladásoktól szenved. Sok betegséget megelőzhetünk vagy megfoghatunk a mértéktartó táplálkozással. Próbáljunk meg egy léböjtnapot; ha ez jól sikerül, akkor egy gyógyteázós napot, illetve amikor csak szűrt vizet, tiszta vizet iszunk. Az sem baj, ha csak a nap egy részében tesszük. Én azt gondolom, hogy a jóra való törekvés előbbre visz ezen az úton, mert akkor többet tettél magadért, mint aki meg sem próbálja.
A megszokottól eltérő étkezés, a kevesebb táplálék miatt nem jelentkeznek fizikális tünetek, amelyek elriasztanak a folytatástól?
A böjtnap végén jelentkezhet szédülés, fejfájás, hasi traktusban érzett diszkomfortérzetek. Ez arra utal, hogy van munkája a szervezetnek, van mit méregteleníteni, és elindult a kiválasztási folyamat. Ilyenkor azt javaslom, hogy helyezzük magunkat nyugalomba. Nyilván böjtölni is stressz nélkül érdemes, amikor az ember felkészül arra, hogy otthon lehessen. Egy elsötétített szobában nyugalomba helyezzük magunkat, és sok folyadékot, tiszta vizet iszunk. A zöld italok fogyasztását azért emelem ki, mert a klorofiltartalom komoly méregtelenítés az emberi szervezet számára; kivezeti a nehézfémeket a szervezetből, csökkenti a gyulladást. Megbolondíthatjuk egy kis gyümölccsel a zöldeket; a zellerszárat például le lehet turmixolni körtével, zöldalmával vagy banánnal, és máris kész a tökéletes tízórai. Az egészséges életmód bevezetése a mindennapokba nagy elefánt, de kis falatonként le lehet gyűrni, és nem kell arra törekedni, hogy egyszerre cseréljük le az egész éléskamrát.
Ez a fajta megállás, megpihenés nem csak a testi egészségünkre lehet pozitív hatással.
Eddig fizikális síkon beszélgettünk, és nem érintettük a lelki oldalát. Ha valaki rá tudja magát venni, hogy visszafogottan étkezzen, akár csak egy nap során, büszkeséggel töltheti el. Ez akarat, elszántság kérdése, az önmagunkért való ténykedés. Ha az ember elkezdi értékelni azt a testet, amit kapott a Jóistentől, akkor másként kezdi el élni a mindennapjait. A böjt segít egyet hátralépni, elcsendesedni és megnézni, hol szaladt túl a szekér. Az énidő egy sporttevékenységben, egy jó könyvben vagy az étel elkészítésében is megnyilvánul. Ez mentálisan is nagy változást hoz, és növeli az önértékelést.
A böjt tehát az egész emberre hat, testestül-lelkestül, szó szerint egész-ségesebbé tesz. Emellett nem gyengít le?
Érdekes dolog az éhséggel, hogy nem csökken az energia, hanem megnő egy-egy böjtnap, tisztító nap után. A szervezet megszabadul egy csomó méreganyagtól, mert nem terhelem az evés-kiválasztás-emésztés körforgásával. Én nem is korlátoznám a böjtöt egy-egy időszakra, hanem legyen ez egy jó szokás, a mindennapjainkba beiktatva. Emellé tegyük oda a pihentető alvást, a rendszeres mozgást, és máris kész az új, egészséges ember. Szoktam ajánlani, hogy kihívásokra – vizsga, fontos fellépés, állásinterjú – az előtte lévő napon készüljünk tudatosan, így felfrissült, tudatos emberként lehetünk ott másnap. Sokszor nem is képzeljük magunkról, hogy mire vagyunk képesek.
SZERZŐ: CSÁK-NAGY KRISZTA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
