A Kertész utcai beruházásról kérdeztük Minczér Gábor alpolgármestert
Miután sok évig gazdaságpolitikai újságíróként dolgoztam, számos beruházás átadásán volt módom részt venni. Jól emlékszem, hogy miközben mindenki felhőtlenül boldog volt, elvégre megint született valami új, senkinek eszébe nem jutott azon gondolkodni, hogy az épp birtokba vett út, üzem, orvosi rendelő, iskola vagy bármi más megépítése milyen áldozatokat követelt a természettől. Azóta – hál’ istennek – igencsak nagyot fordult a világ, s a környezettudatosság, a minket körülvevő állat- és növényvilág védelme napjainkban már nem kizárólag az ezzel hivatalból foglalkozók vagy az úgymond „megszállottak” számára fontos kérdés, de az átlagembereknek is. E megváltozott szemléletmódra is igyekszik tekintettel lenni az egri polgármesteri hivatal a Kertész utcai munkálatok „levezénylésénél”, lévén a nagyszabású projekt megvalósítása a természeti környezet bizonyos átalakításával jár együtt. Hogy miről is van szó? Erről kérdeztük Minczér Gábor alpolgármestert.
Mielőtt arról beszélnénk, hogy a Kertész utcai átalakítások miként érintik a zöldfelületet, kérem, foglalja össze, mi mindent takar ez a felújítási program, amelynek a végrehajtása legalább másfél évet vesz majd igénybe.
Nos, ott egy olyan projektről van szó – mondja Minczér Gábor –, amelynek a megtervezése már az előző önkormányzat idején megtörtént, de aztán valamiért lelassult a dolog. Más kérdés, hogy erre a beruházásra múlhatatlan szükség van, hiszen ahogy a város fejlődik, új követelményeknek kell megfelelni ezer területen, így nem utolsó sorban a helyi közlekedésben. S hogy mi minden szerepel a tervekben? Például körforgalmak kialakítása: ilyen lesz a Kertész és a Hadnagy utca, valamint a Kertész és a Frank Tivadar utcai csomópontokban. Ami pedig a Szarvas téri körforgalmat illeti, a Diófa út becsatlakozó burkolatát átépítik, s szegélykorrekcióra is sor kerül a biztonságos közlekedés érdekében. Ezzel párhuzamosan a Frank Tivadar utca megnyílik a kerékpáros-forgalom előtt. Ezeken túlmenően – az útfelújításon kívül – megújulnak és biztonságosabbá válnak a gyalogátkelőhelyek, nem különben a járdák. Kerékpárút épül, továbbá az autóbuszöblöket is szabványosítják. Természetesen a zöldfelületek rendezése sem marad el, akárcsak a közművek felújítása, legyen szó a gázvezetékekről, vagy éppen az ivó-, szenny-, illetve csapadékvízről.
Ismereteim szerint elsősorban a körforgalmak kialakítása, illetve a kerékpárút létrehozása miatt van szükség fák és cserjék kivágására. Ami a világon mindenütt, így idehaza is neuralgikus kérdés, ugyanis az emberek nem örülnek, amikor zöld részek tűnnek el…
Ezzel mi is tisztában vagyunk, így is van rendjén a dolog, de azt is tudomásul kell venni, hogy vannak olyan – szintén a polgárok érdekeit szolgáló – fejlesztések, amelyek elkerülhetetlenül megkövetelnek némi áldozatot. Hadd tegyek hozzá mindehhez két dolgot: egyfelől, hogy a téma érzékeny volta miatt a lakosságot igyekeztünk és igyekszünk folyamatosan tájékoztatni – amire emlékeim szerint az előző, a tervet kidolgoztató önkormányzat is sort kerített, csak azóta nagyon sok idő eltelt –, másrészt, hogy a Kertész utca újjászületésének végén nem kevesebb, hanem több zölddel számolhatnak az egriek.
Nézzük is végig tételesen, hány fát és cserjét kell kivágni…
Mintegy 100 fáról, illetve kicsivel több mint 300 négyzetméteren elhelyezkedő cserje eltávolításáról van szó, amit különben nem csupán az építkezések követelnek meg. Valamennyi fát megvizsgáltattuk szakemberekkel, akik megállapították, hogy azok közül több – elsősorban idősebb – példány törzs-, illetve koronaalapi rothadásban, továbbá kiszáradásban szenved, és akad közöttük olyan is, ami a vízvezeték-hálózaton helyezkedik el. Egyszóval jó néhány olyan fára bukkantak, amelyek előbb-utóbb mindenképpen e sorsra jutottak volna. Az érintett fák és cserjék kivágására egyébként a Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője adott engedélyt, aki ezzel együtt azt is előírta számunkra, hogy a kivágott növények helyett hány újat kell elültetni.
Akkor térjünk is át erre! Annál is inkább, mert sokkal kellemesebb ültetésről beszélgetni, mint arról, hogy hol dolgoznak majd a fűrészgépek…
Összességében elmondhatjuk, hogy dupla annyi zöldfelület születik, mint amennyi eltűnik. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy 200 fát, valamint 4249 darab cserjét ültet majd a kivitelező, jelesül a Colas, amely ezt – természetesen – a szerződésben vállalta. Annyit érdemes tudni, hogy az újonnan elhelyezendő fák – melyek között lesznek többek között gömbkőrisek, perzsafák, oszlopos csörgőfák, gyertyánszilek és Szent István hársok – nem mindegyike lesz facsemete, merthogy 68 olyat is elültetnek majd, amelyek törzskerülete 30-35 centiméter.
Úgy tudom, az is pontosan megvan, hogy melyik részen hány fát kell pótolni…
Így igaz. Tehát az újonnan telepítendő 200 fa a következőképp oszlik meg: 68 darab kerül a Kertész utcába, 6 a Hontalan utcába, 23 a Kistályai útra, 3 az Ostorosi útra, a maradék 100 pedig a Maklári, illetve a Tihaméri hóstyaként ismert városrészekbe. Minderre – s most hadd idézzem a felsőtárkányi jegyző által előírtakat – a fák esetében a kivágásukat követő egy éven belül kell sort keríteni, míg a cserjéknél ez a határidő három esztendő.
Nem véletlenek ezek a szigorú megkötések, hiszen a XXI. század egyik legfontosabb kérdése, hogy képesek leszünk-e megóvni a környezetünket. Márpedig a zöldfelületek védelme e szempontból is kiemelt jelentőségű.
Igen, miután szerves része annak a klímastratégiának is, amit az önkormányzatunknál is igyekszünk szem előtt tartani. És ehhez kapcsolódik a Kertész utcai beruházás is, hiszen annak az elképzelésnek, hogy a városi közlekedésben a ma jószerivel egyeduralkodó dízel- és benzinüzemű járműveket egyre inkább felváltsák például a hagyományos és elektromos kerékpárok, rollerek, csakis abban az esetben tudunk megfelelni, ha lesznek kerékpárútjaink. Szóval, ha innen nézzük a dolgot, azt is kijelenthetjük, hogy a Kertész utcai projektünk jelentős lépés egy környezetbarátabb, élhetőbb város felé.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
