Bejegyzés

Az október 29-i közgyűlésen a napirendi pontok előtt 1 perces néma felállással emlékeztek a napokban elhunyt színművészről, Kelemen Csabáról. Mirkóczki Ádám polgármester bejelentette, a város saját halottjának tekinti a Gárdonyi Géza Színház művészét.

Az első napirendi pontként az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló rendelet módosítása mellett döntöttek, többek között kijelölve az EJROK Egri Általános Iskolájának iskolaorvosi feladatának ellátásra dr. Vajon Ildikó szakorvost. A második napirendi pontban a közterületi zöldfelületek használatával kapcsolatos párhuzamos szabályozást korrigálta a közgyűlés, majd az önkormányzat vagyongazdálkodásról szóló rendelet módosításának tárgyalásával folytatódott az ülés, amely kapcsán Oroján Sándor, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, nem támogatják a vagyoneladásokat. Mirkóczki Ádám polgármester kiemelte, október 29-ig egyetlen ingatlant sem adtak el. Mint mondta, a Senator-Háznak a megpályáztatása sem történt meg, mert az igazságügyi értékbecslés rámutatott az ingatlan leromlott állapotára, alacsony értékére. Mirkóczki Zita felhívta a Fidesz-frakció figyelmét, hogy az épület nem az elmúlt egy évben került ilyen állapotba. Mikróczki Ádám kijelentette, hogy nem adják el a Senator-Házat.

Sürgősségi indítvány tárgyalására is sor került, amely a Gárdonyi Géza Színházban kialakult Covid-helyzetre való tekintettel egy ideiglenes bizottság felállításáról szólt. Hosszasan tárgyalta a grémium ennek kérdését, végül 10 igen, 0 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadták.  A bizottságba Berecz Mátyást, Farkas Attilát és Pápai Ákost szavazták meg.

Mirkóczki Ádám, polgármester


Előterjesztés a Gárdonyi Géza Színház intézményvezetői megbízására

Még az ülés kezdetén döntöttek arról, hogy időkorlát nélkül tárgyalják a Gárdonyi Géza Színház intézményvezetői megbízásáról szóló pontot. Az előterjesztés szerint a munkakör betöltésére hét művész nyújtott be pályázatot: Blaskó Balázs, Gulyás Hermann Sándor, Kelemen Csaba, Nagy András, Szíki Károly, Szőcs Artur és Venczel Valentin. Valamennyi pályázat érvényes volt, a pályázók megfeleltek a felhívásban és jogszabályokban előírt feltételeknek. A Kormányrendelet értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kért fel. A Színházművészeti Bizottságot Oberfrank Pál (veszprémi) színházigazgató, Olt Tamás (kaposvári) művészeti igazgató és Kósa Péter Zsigmond gazdasági szakember képviselte, továbbá az emberi erőforrások minisztere dr. Cseporán Zsolt politikai tanácsadót delegálta. A Bizottság tagjai voltak még a munkavállalói oldalt képviselő művészek, Tunyogi Péter és Fehér István, valamint a fenntartó részéről a közgyűlés által megbízott Berecz Mátyás alpolgármester és Mirkóczi Zita önkormányzati képviselő.

A Bizottság 6 igen, 2 nem, 0 tartózkodás mellett Blaskó Balázs pályázatát tekintette támogatottnak az alábbi összegző vélemény megfogalmazásával: „Jelen pandémiás helyzetben a színház működése és fenntarthatósága érdekében a szakmai bizottság a pályázót támogatja.” (az összegző vélemény elérhető az eger.hu oldalon)

Blaskó Balázs

Mirkóczki Ádám elmondta, hogy bár a Bizottság Szőcs Artur pályázatát tartotta megvalósításra legalkalmasabbnak, legjobbnak, a szavazás ezt nem igazolta vissza. A Szőcs-pályázat összegző véleménye azonban egyértelműen tartalmazza a támogatási szándékot: „Művészi értelemben nagyon invenciózus pályázat, melyet a szakmai bizottság kiszámíthatóbb időben támogatásra érdemesnek tart, de a mai pandémiás helyzetben, a biztonság megteremtése érdekében most nem tartja időszerűnek.”

A kinevezési jogkör gyakorlója a szakmai bizottság által nem támogatott Szőcs Artur mellett döntött, a következő indoklással: „A Szőcs Artur pályázatával kapcsolatos összegző vélemény ellenében megállapítható, hogy egy színigazgatói pályázat lebonyolítása akkor és oly módon „időszerű”, ahogy azt a vonatkozó jogszabályi környezet előírja. Miáltal az előadó-művészeti intézmények vezetői pályáztatása nem hozható semmilyen összefüggésbe a pandémiás helyzettel, ezért egy szakmailag alkalmas pályázatot erre való hivatkozással elutasítani sem nem etikus, sem nem jogkövető magatartás.”

Császár Zoltán, az Egységben a Városért Egyesület nevében hangsúlyozta, hogy nem a vírus idejére kívánnak Eger színházának élére igazgatót választani, 5 évben gondolkodnak.

A közgyűlésen Blaskó Balázs és Szőcs Artur is szót kapott, a regnáló direktor hangsúlyozta, hogy az elmúlt 34 éve önmagáért beszél, míg a miskolci rendező bemutatta munkásságát, rendezőként, színészként, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként. Elmondta, hogy sokszínű színházat szeretne, és bízik a közönség ízlésében.

Ezt követően Oroján Sándor, a Fidesz frakcióvezetője figyelmeztette a polgármestert, hogy ha Eger megszegi az állammal kötött szerződést, és nem Blaskó Balázst nevezi ki, a városnak vissza kell fizetnie 300 millió forint állami támogatást.

Mirkóczki Ádám polgármester egy 2017-es kormányrendeletre hivatkozva elmondta, hogy az önkormányzatot illeti az igazgatói kinevezés joga. Felvetette, ha a szabadon megválasztott egri képviselőktől a kormány elveszi az idevonatkozó döntési jogkört, és csupán az általuk támogatott jelöltet, Blaskó Balázst állítja választási lehetőségként a közgyűlés elé, akkor a pályázat egésze demokratikus színjátéknak minősíthető.

Hosszas vita után Szőcs Artur színész, rendező öt évre történő igazgatói megbízását a Gárdonyi Géza Színház vezetésére a közgyűlés elfogadta.

Szőcs Artur

Az októberi közgyűlés további témái között szerepelt többek között az EVAT Zrt. részére nyújtott rövid lejáratú kölcsön, a Városfejlesztési Kft. ügyvezetői pályáztatása, az érsekkerti teniszpályák hasznosítása, a Köztársaság tér 10. szám alatti ingatlan értékesítése, továbbá az illegális hulladéklerakók felszámolásának támogata is.

A közgyűlés vágatlanul visszanézhető a www.tveger.hu oldalon, ahol november 26-án 9 órától az érdeklődők élőben követhetik a testület soron következő ülését is.


(EM)

Érvek és ellenérvek az átalakulásról

A 2020. július 30-i városi közgyűlésen döntöttek arról, hogy az önkormányzat százszázalékos tulajdonú társaságaként, hárommillió forintos jegyzett tőkével, 2021. augusztus elsejével megalapítja a Gárdonyi Géza Színház Nonprofit Kft-t. A javaslat benyújtójával, Mirkóczki Zita önkormányzati képviselővel, az Egységben a Városért Egyesület elnökével beszélgettünk, és megkérdeztük a teátrum igazgatójának, Blaskó Balázsnak a véleményét is.

MIRKÓCZKI ZITA, ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ NONPROFIT FORMÁBAN LÁTJA LEGJOBBNAK A SZÍNHÁZ JÖVŐJÉT

„A Gárdonyi Géza Színház közintézményből nonprofit gazdasági társasággá válva sokkal önállóbban és zökkenőmentesebben működhet majd, amellett, hogy az eddigi önkormányzati és állami támogatásokat ugyanúgy megkapja, mint egy közintézmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem ellenezte a teátrum nonprofittá alakítását. Sőt, biztosítottak minket arról, hogy támogatják és segítenek a folyamatban” – mondta el lapunknak Mirkóczki Zita, az Egységben a Városért Egyesület elnöke, Eger Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője.

Mirkóczki Zita, önkormányzati képviselő, az Egységben a Városért Egyesület elnöke

„Számtalan adminisztratív feladata van egy önkormányzat által fenntartott intézménynek, hiszen minden apróbb döntést hosszú ügymenet előz meg. Amennyiben bármiben változtatni szeretne az előirányzott költségvetésében, amit eltervezett, akkor azt minden esetben át kell futtatnia az önkormányzaton. Egy nonprofit kft.-nél ez sokkal gyorsabban és szabadabban működik, hiszen a saját pénzéből gazdálkodik, és nem kell engedélyt kérnie az önkormányzattól. Amennyiben azt mondja az igazgató, hogy szüksége van még három paravánra az előadáshoz, vagy bútorokat szeretne vásárolni az adott produkcióhoz, akkor azt magától megteheti” – részletezte.

„Természetesen ugyanolyan szigorú az ellenőrzés egy gazdálkodási társaságnál is, hiszen az intézményhez hasonlóan a nonprofit gazdálkodási társaságnak is beszámolási kötelezettsége van a közgyűlés előtt legalább fél évente” – hangsúlyozta.

„Semmivel nem kerül hátrányba egy nonprofit kft. az intézményhez képest. Ugyanúgy részesül az állami és az önkormányzati támogatásokból, emellett hasonló módon veheti igénybe a TAO helyettesítő támogatást is” – emelte ki.

Hozzátette, hogy ugyanakkor sokkal nagyobb a felelőssége egy nonprofit kft. vezetőjének, mert akár a saját vagyonával is felelhet a társaság gazdálkodásáért. Számos hazai, nonprofitként működő nagy színház esetében él ilyen kitételű szerződés.

„Lényeges, hogy egy ütemtervet kell kialakítanunk az elkövetkezendő időszakban a minisztériummal egyeztetve” – hangsúlyozta.

„Az egyik legfontosabb feladatunk jelenleg, hogy október végéig új igazgatót válasszunk. Azoknak, akik megpályázzák a színházigazgatói posztot, egyfajta menedzser típusú szemlélettel kell rendelkezniük. Nemcsak művészi, hanem a gazdálkodás szempontjából is” – emelte ki. Hozzátette, a kiírt direktori pozíció nyilvános, az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján elérhető. Bárki szabadon pályázhat rá, akinek megvan a szakmai képzettsége és a pályázati kiírásnak megfelel. Szeptember közepéig kell beadni a pályázatokat, és 30 napja van a 9 főből álló bizottságnak, hogy eldöntse, kit javasol.

A bizottságba 4 személyt delegál a minisztérium, egyet dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, kettőt a jelenlegi intézmény, és ugyancsak két személyt az önkormányzat. Ezt követően szavazzák meg a közgyűlésben az új igazgatót.

Hozzátette, hogy számos buktatója is lehet az átalakulásnak, éppen ezért az igazgató mellett választanak egy a feladatra alkalmas gazdasági ügyvezetőt is, aki már a jelenlegi átmeneti időszakot is végigviszi.

Kiemelte, hogy a jelenlegi és az új igazgatóval folyamatos egyeztetés mellett kell majd véghez vinni az előterjesztésben szereplő ütemtervet. Alapító okiratot kell alkotni a nonprofit kft.-re. Felügyelőbizottságot kell létrehozni. Fel kell mérni a színház ingó és ingatlan értékeit. Létre kell hozni magát a nonprofit gazdasági társaságot.

„Az előterjesztésben szereplő határozatok között szerepel, hogy törzstőkével kell rendelkeznie a kft.-nek. Amennyiben a társaság eredményt produkál, vissza kell forgatnia a cégbe, és az igazgatónak érdeke lesz eredményt produkálni ahhoz, hogy fejleszteni tudja a színházat. Ennek köszönhetően jobb előadások születhetnek, és olyan művészeket is a teátrumba tud csalni, akik magasabb összegért vállalnak munkát” – részletezte.

Hozzátette, a teátrum nonprofit működési formája nem jelent kisebb anyagi terhet a városnak, ugyanis az önkormányzat és az állam között létrejött megállapodás alapján az utóbbi továbbra is ugyanannyi összeggel támogatja a színházat – akár nonprofit, akár intézmény –, amennyivel az önkormányzat.

„Az önkormányzati fenntartásban működő Gárdonyi Géza Színháznak ebben az évben 245 millió forintot ad az állam és az önkormányzat is. Emellett van egy bérpótlék is, amelyet a 6%-os béremelés miatt kapunk az államtól, ez 38 millió forint” – részletezte.

Elmondta, hogy ha a színház a koronavírus–járvány esetleges erősödése miatt ősszel gazdaságilag bajba kerül, akkor függetlenül attól, hogy intézmény vagy nonprofit gazdasági társaság, ugyanúgy az önkormányzat anyagi segítségére szorul. „A teátrum nonprofitként is élvezi majd az önkormányzat védelmét, hiszen a miénk, a mi pénzünkből gazdálkodik állami támogatás mellett” – összegezte.

 

BLASKÓ BALÁZS, A TEÁTRUM IGAZGATÓJA AGGODALMÁT FEJEZTE KI A VÁLTOZTATÁSSAL KAPCSOLATBAN

A színházak költségvetésének három pillére: a saját bevétel, az állami, valamint az önkormányzati támogatás. Az egri színház vezetője szerint bevételi forrásaiknak évek óta bevált szervezettsége van.

Blaskó Balázs 2011. február 1-je óta a Gárdonyi Géza Színház igazgatója

„Fontos visszaidéznünk, hogy mielőtt 2012. január 1-től megyei fenntartásból az egri önkormányzathoz került a teátrum, tetemes adóságokkal küzdött – kilátástalan helyzetben vettem át a vezetését –, s végül 75 millió forintos számlatartozással került át a városhoz. Ekkor merült fel először a teátrum nonprofit kft-vé alakítása” – mondta el lapunknak Blaskó Balázs. Kifejtette, ezt a tervet éppen azért vetették el az akkori városvezetéssel közösen, s került a színház gazdasági téren az EKVI felügyelete alá, mert nem volt meg a biztonságos működéshez szükséges fenntartói fedezet, és maga a színház sem volt felkészülve egy ilyen változásra.

Kitért arra is, hogy egy színházi évad nem januártól decemberig terjed, hanem az iskolaévhez hasonlóan, szeptembertől júniusig. Egy gazdasági éven átbillenő gazdálkodást kell folytatniuk. „Sok olyan szükségszerű kötelezettségvállalás történt január és március között, amely miatt gyakorlatilag több kiadásunk volt ezekben a hónapokban időarányosan, mint a saját bevételünk ezen hónapokra eső hányada” – részletezte.

„A felnőtt bérleteket ideális esetben május közepén kezdjük értékesíteni, majd augusztus végén-szeptember elején indul az ifjúsági- és gyermekelőadásokra szóló bérletek árusítása. Az ebből befolyó összegből finanszírozzuk a naptári év utolsó produkcióit. A saját bevétel alapját jelentő hányadot így hát a gazdasági év végére feléli a teátrum, és az évad második felétől újra az önkormányzati támogatásra van szükség, amely már a következő naptári évhez kapcsolódik” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy a járványhelyzet miatt, a márciusban történt leállás következményeként lényegében a teljes naptári évre jutó önkormányzati támogatást felélte a színház az augusztus 3-án esedékes bérek kifizetésével bezárólag.

Saját bevételük a járványhelyzet előtti években 155-160 millió forint volt. A bérlet- és jegybevétel mellett jelentős bevételi forrást (mintegy 26 millió forintot) jelentett, hogy egy-egy vendégprodukció, rendezvény, illetve néhány egri tánciskola évről évre kibérelte a teátrum épületét. Mivel tavasztól erre sem volt lehetőség, számításaik szerint idén jó, ha 80 millió forintos bevételt realizálhatnak.

„A bérletárusítás nagyon jól indult, rendkívül hálásak vagyunk, hogy a közönség érezhetően támogatja a színházat, de nehéz előre megjósolni, hogy mennyi bérlet fogy az őszi évadkezdésig, amelyet a járványhelyzet esetleges romlása is jelentősen befolyásolhat. Amennyiben a múlt évad tavaszára tervezett, szeptemberre áttett több mint 60 bérletes előadást esetleg nem tudjuk megtartani, az további jelentős fedezethiányt eredményez” – tette hozzá.

„Mirkóczki Zita mindössze egy nappal a színház működésének átalakítását tárgyaló bizottság ülése előtt közölte velem a hirtelen változtatás tervét. Neki részletesen elmondtam minden észérvet, amely ez ellen szól.” Blaskó Balázs javaslatai között szerepelt, hogy akkor lenne érdemes a működési forma megváltoztatásáról dönteni, amikor stabilizálódik az önkormányzat anyagi helyzete, és a teátrum működése visszaáll az eredeti, pandémia előtti kerékvágásba.

 

SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN

FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT