Bejegyzés

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus

Hazánk legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Egerbe látogat! A szépasszony­völgyi Márai Szabadtéri Színpadon két fergeteges mesedarabot, a Csipkerózsikát és a Sárkánymesét mutatják be 2020. augusztus 9-én. A látványos produkciókról a társulat igazgatójával, művészeti vezetőjével, Zsuráfszky­ Zoltánnal beszélgettünk. Kossuth-díjas koreográfusunk vallja, hogy hiába vesztettünk csatákat történelmünk során, a művészetben, így a táncban is mindig hőseinkből, valamint azokból a mártírokból indulunk ki, akik olyan emléket hagytak ránk, hogy legyen erőnk az újrakezdéshez.

Milyen produkcióra számíthatnak azok, akik Egerben megnézik a Csipkerózsika és Sárkánymese c. darabot a Márai Szabadtéri Színpadon?

Nagyon örülök, hogy Egerbe is elvihetjük a Csipkerózsika c. alkotásunkat, amelyet már számtalan alkalommal nagy sikerrel játszottuk országszerte. Rendkívül mozgalmas és lendületes – nagyjából 50 perces – darab, ahol a táncosok varázslatos jelmezekben egy egyszerű díszleten lépnek fel, amely enek köszönhetően adódóan bárhol könnyen felállítható.

A Grimm fivérek által írt történet adja a produkció vázát, amelyet mi úgy dolgoztunk fel, hogy minden tánc, ráolvasás, mondóka, zenei anyagok és motívum magyar nyelvű. A táncosok olyan életet visznek a 19. századi történetbe, hogy szinte valósággá válik a csodaszép királylány és királyfi története. A díszlet részeként színre visszük például a csipkével benőtt palotát is.

A Sárkánymese c. darabban is szintén magyar mesei elemeket táncolnak el a társulat táncosai. Mindkét mesét Zs. Vincze Zsuzsa, feleségem írta át táncra. Utóbbi esetébe kértem, hogy legyen sárkány. A darab alaptörténete, hogy szerencsét próbál a három testvér, akiknek mindeközben különböző kihívásokkal kell szembenézniük.  Egy asztaloshoz szegődnek, akitől különböző ajándékot kapnak. Ám az intelmek ellenére csak bemennek a kocsmába, ahol a kocsmáros ellopja kis asztalkájukat, valamint a magából aranypénzt kipergető szamarukat. A legfiatalabb testvér kiszabadítja a királykisasszonyt, de színre visszük azt is, hogy éjszakánként miként lopja a fáról a titokzatos boszorkány a szalonnát. Ugyancsak izgalmasan jelenik meg az is, ahogy a testvérek legyőzik a boszorkányt és a sárkányokat. Végül a királyfi egybekel a királykisasszonnyal, és apjától meg­kapja az egész királyságot.

Mikor és milyen darabbal jönnek az Egri Gárdonyi Géza Színházba az őszi évadban?

Topolánszky Tamás, tánckoreográfus – az Egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozat vezetője – meghívására visszük a teátrumba Tenkes kapitánya c. előadásunkat két alkalommal. Az elsőt szeptember 25-én (péntek) tartjuk.

Mit jelentenek Önnek az alkotásokban megformált hős karakterek?

A magyar történelemben és irodalomban is fontosnak tartjuk a forradalmi hősiességet.

Hiába vesztettünk csatákat történelmünk alatt, a művészetben, így a táncban is mindig a hőseinkből és azokból a mártírokból indulunk ki, akik olyan emléket hagytak ránk, hogy legyen erőnk az újrakezdéshez.

Benyovszky Móric alakjáról például egész estés programot készítettünk. Ugyancsak készült darab Dózsa Györgyről, a Kiegyezésről, a Rákóczi-szabadságharcról, az 1848-as honvédekről, vagy a világháborús hősi halottakról is.

Koreográfiáinkat úgy készítjük el, hogy hőseink, akikkel azonosulni tudunk és szeretjük őket, hitelesen jelenjenek meg az alkotásokban. Mindezt a néptánc formanyelvével próbáljuk kifejezni. A munkák megalkotásakor olyan zeneszerzőket és zenei párhuzamokat keresünk, hogy a hősies elemeket ki tudjuk emelni.

Milyen emlékek fűzik Egerhez?

A Borsod-Abaúj Zemplén megyei Szikszón születtem. Gyermekkoromban sokszor jártam Egerben, az iskolai kirándulások alkalmával pedig gyakran látogattuk meg az Egri Várat, vagy a Minaretet. Dobó István alakja és az Egri Csillagok kultusza végigkísérte az egész életemet. A Várkonyi-féle film hőseit gyerekkoromban nagyon szerettem. Csaknem 20 éve koreográfus voltam a Béres Attila és Várkonyi Mátyás-féle Egri Csillagok produkcióban, Vidnyánszky Attilával az elmúlt években újra színpadra vittük az alkotást.

Vidnyánszky Attilával már számos nagy volumenű, egész estés darabot készített, amelyek a Nemzeti Színház repertoárjában a mai napig nagy sikerrel szerepelnek.

Így van. Ilyen volt a Csíksomlyói passió, a Körhinta és az említett Egri Csillagok. Mind a három darabban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködik.

Ezekhez az előadásokhoz nemcsak én adom táncosokat, hanem társrendezőként is tevékenykedem. Nagyon örülök annak, hogy Vidnyánszky Attila a tánc dramaturgiában hisz.  Attilával azonos világnézettel rendelkezünk, és nagyon jól kiegészítjük egymást a munkában.

Amikor feleségem, a Körhinta c. – 1956-ban készült – emblematikus film szövegét, annak 60. évfordulója alkalmából átírta, odaadtuk Attilának, hogy olvassa el. Azonnal megragadta a fantáziáját, és ifj. Vidnyánszky Attilával színpadra állítottuk. Később Vidnyánszky Attila tervei alapján megcsináltuk, ugyancsak közösen a Csíksomlyói passiót, amelyet elvittünk Csíksomlyóra, Esztergomba és nagyon remélem, hogy szabadtéri műsorként 2020. augusztus 23-án Debrecenben a nagytemplom előtt fogjuk játszani.

Az Egri Csillagok esetében igen monumentális, amikor 40 táncos megjelenik a színpadon, és ők alakítják a törököket, a magyar hősöket, várvédő katonákat és a tömeget is.

Ezek a darabok nagyon népszerűek, és sokan szeretnék megnézni őket. Az Egri Csillagokra például több ezres előjegyzés van a fővárosi teátrumban.

A Nemzeti Színház mellett természetesen játszunk a Nemzeti Tánc­színház­ban, a Müpában,  és számos alkalommal fellépünk vidéken is.

Milyen darabok szerepelnek még a társulat repertoárjában?

A Magyar hősök, csaták és szerelmek c. produkciónk mellett vannak folklór-összeállításunk is, a Kárpátok visszhangja és a Táncrapszódia. „Élő Tánc-Archívum” c. sorozatunk részeként akadémiai anyagokat, valamint eredeti archív filmekről, bizonyos dialektus területeket tanultunk vissza. Élő Tánc-Archívum címmel, eredeti folklórt táncolva, egy-egy mélyfúrást mutatunk be Kalotaszegről, Szatmárról, Mezőségről, Gyimesről. Szeptembertől a Kalotaszeg c. részt játsszuk majd a Nemzeti Táncszínházban, illetve a tervek szerint Keszthelyre visszük a Bonchida és a Kalotaszeg c. műsort.

Magyar Nemzeti Táncegyüttes – Sárkánymese

Hogyan befolyásolta a Magyar Nemzeti Táncegyüttes munkáját az elmúlt időszak?

Ahogy valamennyi társulatnak, a mi programjaink és bemutatóink is csúsztak. Részt vettünk volna a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó előadásának megszervezésében, amelyben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett hagyomány­őrzők és amatőr táncosok is részt vettek volna. Erre azonban várhatóan csak 2021 szeptemberében kerül sor.  Áprilisra volt tervezve Hűtlen feleség címmel egy nagy összművészeti előadásunk ősbemutatója a Müpában – Káel Csaba felkérésére –, amelyet szintén a járványhelyzet miatt nem lehetett megtartani.  Ennek is egy évet csúszik a bemutatója. A Művészetek Völgyébe vittünk volna folklór műsorokat. Reméljük, a Nemzeti Színházban az őszi évadban Vidnyánszky Attilával színpadra tudunk állítani egy Trianon-műsort.

Hogyan oldották meg a karantén alatt időszakban a próbákat?

Nem állt le a csapat. Két és fél hónapig mindenki otthonról dolgozott, és folyamatosan végezte azokat a feladatokat, amelyeket rendszeresen kiadtam nekik. Online bejelentkezve kellett hétről hétre bemutatniuk a megtanult gyakorlatokat. Június elején tartottunk két hét szünetet, és június 15-e óta újra együtt, a rendes kerékvágásban dolgozhatunk. Hamarosan például megyünk a Szarvasi Vízi Színházba.

Már alig várja csapatunk, hogy a színpadon a nézők előtt játszhasson.


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: HROTKÓ BÁLINT, VÁRADI LEVENTE