Avagy milyen jellegzetességeket tartogat számunkra az ó-, illetve újév.

Sokan még emlékeznek a szilveszterhez és az újév első napjához kapcsolódó hagyományokra, de talán a fiatalabb generációk kevésbé avatottak, és nem feltétlenül ismerik az esetleg általuk is használt szokások eredetét. A témáról Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezetőt kérdeztük.

Milyen eseményhez kapcsolódik a szilveszter kialakulása?

I. Szilveszter pápa 335. december 31-én hunyt el, így tulajdonképpen egy halálesethez és az ő nevéhez köthető az év utolsó napja. Az ősi télűző rituálék keresztény szokássá váltak, majd ez évszázadokon át folytatódott. Amikor elhagyjuk az óévet, és jön az új, akkor a hagyomány szerint zajongunk, eszünk, iszunk, illetve az is érdekes, hogy kit engedünk be a házunkba elsőként.

Mi a jelentősége annak, hogy ki érkezik először január elsején?

Édesanyámhoz ilyenkor mindig be kellett mennie a férjemnek, ő volt az első vendége, így ilyenkor mindig boldog új évet kívánt az anyósának, mert fontos, hogy férfi lépjen elsőként a házba, – ők voltak ugyanis a védelmezők, az óvók, akik szerencsét hoztak. Akkor még figyeltek erre, hogy például ne a szomszédasszony érkezzen először.

Egyáltalán milyen jellegű ételeket szokás ilyenkor fogyasztani?

Elsősorban szemes ételeket, például lencsét, rizst, hiszen ezek a bőséget, a pénzt szimbolizálják. Fontos azonban, hogy a lencse éjfélkor már az asztalon legyen, mert így adja egész évre a bőséget, tehát ne akkor vegyük elő, vagy melegítsük. Elfogyasztani pedig éjfél után kell, már az újévben. Persze idetartozik a jó disznócsülök, amely megfőtt a lencsében, hiszen a malacra azt szokták mondani, hogy kitúrja a szerencsénket. Éppen ezért az állat szinte minden formában megjelenik ilyenkor, sokan pedig megfogják a fülét, a farkát, hogy kívánjanak és szerencsét hozzon.

És milyen ételeket érdemes kerülni?

Az ősi magyar szokás szerint a hal elúszik, a csirke elszáll, így ezeket nem szabad fogyasztani, de elsősorban éjfél után nem ehetők, előtte még megengedett. De ez vidékek szerint változó, a Tisza-tó környékén például halat ettek, mivel náluk a pikkelye jelképezte a pénzt.

Egerben milyen babonák maradtak fenn?

Máshol is szokásként említhető, így Egerben is, hogy pogácsát kell sütni, – ez nagy divatnak örvendett városunkban. A vendéglátásban is sokáig fennmaradt, de éjfélig mindenképpen meg kellett enni a pogácsát, utána már nem szabadott. Addig ugyanis meg kellett találni a benne elrejtett pénzt, amelyet egyébként nem sok pogácsába tettek, – ez a vendégek számától is függött, hogy legyen sikerélmény.

A dudaszó, a tűzijáték hogyan kapcsolódott a szilveszterhez?

A zajkeltés a gonosz, a rossz elűzését szolgálta. Ezt kolomppal tették, harangszóval, dudával, amit később a tűzijáték váltott fel, amely napjainkra fénnyé, vagy lézershow-vá változott. De reméljük, a dudaszó továbbra is elűzi a rosszat! Talán ez is napjaink túlkapásaihoz tartozik, hiszen a kolomp, a duda hangja is elegendő lehet, hogy elzavarja a gonoszt, ellenben a hatalmas durrogások, petárdák, amelyek sok balesetet okoznak és az állatok nyugalmát sem kímélik, nem mondhatók éppen szerencsésnek.

Milyen tilalmak jellemzik ezt az időszakot, mit ne csináljunk az év első napján?

A tilalmakat a keresztények hozták be. Korábban egészen más volt a családi struktúra, az asszonyoknak például állandóan dolgozniuk kellett, a tilalom miatt pedig végre megpihenhettek. Így ilyenkor nem moshattak, vasalhattak, sőt még vizet sem önthettek ki. Emellett újév napján semmit sem vihettek ki a házból, még a szemetet sem.

A ma embere mennyire tartja ezeket a szokásokat?

A pogácsát megsütjük, a disznót megvesszük, még a cukrászdákban is készítenek kis rózsaszínű malackákat, – ez sokaknak fontos. Ami viszont sajnos már gyakran elmarad, hogy bekopogjunk a szomszédokhoz éjfél után és boldog új évet kívánjunk. Sőt ilyenkor korábban az emberek átvittek egymásnak egy-egy üveg bort, vagy pezsgőt. Napjainkban kicsit távolságtartóbbá váltunk, pedig ez nem helyes, hiszen társaságban minden jobban esik.

Ami pedig még fontosabb, hogy otthon rend és tisztaság legyen, hiszen azt szokták mondani, hogy amit újév első napján csinálunk, az jellemzi majd az egész esztendőt. Tehát ne veszekedjünk, ne gondoljunk rosszat, úgy éljük meg az elsejét, ahogy az egész évet szeretnénk: békében, boldogságban és egészségben!


SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: TV EGER